Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette, és a kényszervallatás bűntette előkészületének büntethetővé tétele miatt. Ez a fellépés immár kimondottan az jelenti: a rendőrségnél a verés és kényszervallatás mindennapos. Most az új rendelkezésekkel félnek, hogy a szoksáso testuleti összetartozással nem tudják kivédeni annak jogkövetkezményét.

 

  

Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette, és a kényszervallatás bűntette előkészületének büntethetővé tétele miatt. Ez a fellépés immár kimondottan az jelenti: a rendőrségnél a verés és kényszervallatás mindennapos. Most az új rendelkezésekkel félnek, hogy a szoksáso testuleti összetartozással nem tudják kivédeni annak jogkövetkezményét.

 

  
    Az elmúlt év végén döntött az Országgyűlés A közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló T/6218 számú törvényjavaslatról, amely beiktatta a Büntető Törvénykönyvbe a bántalmazás hivatalos eljárásban bűntette, és a kényszervallatás bűntette előkészületének büntethetőségét. A módosítás a 2008. évi LXXIX. törvény 5.§ és 6.§-aként 2009. február 01-én lépett életbe.

    Egyesületünk a törvénymódosítás kapcsán több ellenvéleményt fogalmazott meg, melyet tudományos és szakmai érvekkel támasztott alá. Meggyőződésünk, hogy e két hivatali bűncselekmény előkészületének büntethetővé tétele nemcsak a szakmai érveknek mond ellent, hanem jogszabályok közötti kollíziót is szül, ezen túlmenően lehetetlenné, értelmezhetetlenné teszi a hivatalos eljárásokra vonatkozó jogszabályok alkalmazhatóságát, és mindezeken keresztül sérti a jogbiztonság elvét.

    Tekintettel erre, egyesületünk az Alkotmánybírósághoz fordulva kérte e két törvényhely alkotmányellenességének megállapítását, és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

    Egyesületünk leszögezi, hogy mindennemű jogsértés ellen – így a hivatali bűncselekmények ellen is – a törvény szigorával, hatékonyan kell fellépni. Ha a jogalkotó úgy gondolja, hogy a hatályos büntetőjog nem tartalmaz kellő erejű retorziót, módja és lehetősége van a büntetési tétel szigorítására, a törvényi tényállás kiszélesítésére. Ez azonban nem eredményezhet olyan helyzetet, amely -álláspontunk szerint- egy alkotmányos alapelv sérülésén keresztül megnehezíti a hatályos jogszabályok alkalmazását.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük