A Római Kúria intézményei (6) – Szentszéki háttérintézmények

Vatikáni Titkos Levéltár 

Nem tartoznak szoros értelemben véve a Római Kúriához, mégis „a Római Pápa, vagy a Kúria és az Egyetemes Egyház számára szükséges vagy hasznos feladatokat" látnak el a Szentszék háttérintézményei (ld. Pastor Bonus, 186.). Folytatjuk korábban megkezdett sorozatunkat.

Vatikáni Titkos Levéltár 

Nem tartoznak szoros értelemben véve a Római Kúriához, mégis „a Római Pápa, vagy a Kúria és az Egyetemes Egyház számára szükséges vagy hasznos feladatokat" látnak el a Szentszék háttérintézményei (ld. Pastor Bonus, 186.). Folytatjuk korábban megkezdett sorozatunkat.

Ezek a „Szentszékhez kapcsolódó intézmények" hidat alkotnak a Vatikán zártabb világa, valamint a hívők és érdeklődők szélesebb közönsége között. Közvetítik a világnak a pápa tanítását, valamint őrzik, illetve elérhetővé teszik az Egyház szellemi kincseit. Igazgatási és gazdálkodási szempontból önállóak, de az Államtitkárság és a téma szerint illetékes dikasztérium felügyeletet gyakorol felettük.

Az egyházi írásbeliség kezdeteire megy vissza a Szentszék irattárának eredete. A Vatikáni Titkos Levéltár (Archivum Secretum Vaticanum) jelenlegi formáját 1612-ben, V. Pál alatt nyerte el. Nevében a „titkos" jelző arra utal, hogy nem nyilvános, hanem magánlevéltárról van szó, amelynek elsődleges célja a pápa apostoli küldetésének segítése. Elsődlegesen a pápai dokumentumokat és a Szentszék központi kormányzati szerveinek iratait őrzi. A világ legrégibb és leggazdagabb levéltára tehát eredendően nem nyilvános, ám kutatását 1880-ban XIII. Leó lehetővé tette a tudományos szakemberek számára.

Vatikáni Apostoli KönyvtárUgyancsak ősi eredetű, ám mostani szervezetét IV. Szixtusz alatt nyerte el a Vatikáni Apostoli Könyvtár (Bibliotheca Apostolica Vaticana). Célja a kultúra kincseinek „fejlesztése, megőrzése és terjesztése" azáltal, hogy „a tudomány és művészet igen gazdag kincseit kínálja fel az igazságot kereső tudósok számára" (ld. Pastor Bonus, 188.). A könyvtárat és a levéltárat egy bíboros, a Római Szentegyház Levéltárosa és Könyvtárosa vezeti, aki valódi dikasztériumvezetői jogosítványokkal bír, és munkáját a két intézmény prefektusa segíti.

A Vatikáni Nyomda (Tipografia Vaticana) az apostoli könyvtár mellett létesült V. Szixtusz akaratából, hogy a Trentói Zsinat nyomán összeállított liturgikus könyveket, illetve magát a Szentírást és a zsinati dokumentumokat hiteles formában jelentesse meg.

Vatikáni KönyvkiadóA nyomdából fejlődött ki az 1926 óta önállóan, a szaléziak vezetésével működő Vatikáni Könyvkiadó (Libreria Editrice Vaticana), ami a pápa és a Szentszék hivatalos dokumentumait adja ki, továbbá gyakorolja a pápák, illetve Wojtyla és Ratzinger bíborosok szerzői jogait. Kiadványai között található az Annuario Pontificio és a Szentszék hivatalos lapja, az Acta Apostolicae Sedis. 2005 februárjában nyílt meg saját boltja, a II. János Pál Nemzetközi Könyvesbolt a Szent Péter tér baloldalán (Braccio di Carlo Magno).

Vatikáni RádióA pápa szavát a világhoz eljuttatni hivatott intézmények közül kiemelkedik a Vatikáni Rádió (Radio Vaticana). 1931-ben hozta létre XI. Piusz pápa Guglielmo Marconi közreműködésével. A jezsuiták által vezetett adó 39 különböző nyelven – köztük magyarul – végez földi, műholdas és internetes műsorszolgáltatást. Mottójához híven „a pápa hangja" kíván lenni a világban, az Egyház egysége és az evangelizáció szolgálatában.

A Vatikáni Televíziós Központ (Centro Televisivo Vaticano) 1983 óta dokumentálja és közvetíti mindazon eseményeket, amelyeken a Szentatya részt vesz, illetve a Vatikán falai között zajlanak. Bár van saját műsorgyártása is, elsősorban televíziós ügynökségként működik, közvetíti a vatikáni felvételeket a világ többi televíziós társasága számára.

Osservatore RomanoAz 1861-ban alapított Osservatore Romano a Szentszék „félhivatalos" lapjának számít, szerkesztőségi irányvonala „hűségesen ragaszkodik a pápa, mint az egyetemes Egyház feje és pásztora tanításához". Közli a pápa és a dikasztériumok hivatalos dokumentumait, beszámol a Szentatya tevékenységéről (lásd bővebben korábbi írásainkat).

Az új Szent Péter-bazilika építése idején jött létre a Szent Péter Műhelye (Fabrica Sancti Petri), hogy a hatalmas építkezéssel kapcsolatos ügyeket intézze. Eredetileg külön bíborosi kongregáció volt, ma a Szent Péter bazilika főpapja (arciprete) elnökli, aki egyben a Szentatya vatikánvárosi általános helynöke. A műhely felel a bazilika karbantartásáért, díszítéséért, őrzéséért és belső rendjéért. Hozzá tartozik a világhírű Vatikáni Mozaikműhely (Studio del Mosaico Vaticano) is.

A jótékonykodás minden egyházi hivatal feladata, így a pápák is fontosnak tartották, hogy nevükben külön személy törődjön a szegények segélyezésével. A pápai alamizsnás hivatala a XIII. századra intézményesült, és mindmáig közvetlenül a pápától függ. Jelenleg az Apostoli Alamizsnahivatal (Eleemosynaria Apostolica) egyik részlege intézi a közvetlen segélyezést és irányítja a Szentszék saját jótékonysági intézményeit. Másik részlege foglalkozik a pápai áldás iránt a világ minden tájáról beérkező kérelmek teljesítésével, amelynek díjait segélyezésre fordítja.

Érszegi Márk Aurél/Magyar Kurír