A szállodaszövetség szerint versenyhátrányt okoz a hotelekben a szivarszoba hiánya

Nem, vagy csak kis mértékű forgalom-visszaesést okozott a szállodákban a nemdohányzók védelméről szóló törvény, de versenyhátrányt jelent, hogy nem létesíthető szivarszoba az újonnan megnyíló hotelekben és azokban sem, amelyekben korábban nem volt – közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerdán az MTI kérdésére.

Nem, vagy csak kis mértékű forgalom-visszaesést okozott a szállodákban a nemdohányzók védelméről szóló törvény, de versenyhátrányt jelent, hogy nem létesíthető szivarszoba az újonnan megnyíló hotelekben és azokban sem, amelyekben korábban nem volt – közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szerdán az MTI kérdésére.

    A héten több szocialista képviselő is közös módosító javaslatot nyújtott be a témában. Eszerint szállásszolgáltatást nyújtó intézményekben megfelelő és kellően szigorú feltételek esetén a nemdohányzók érdekeinek maximális figyelembevételével – az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzésével – dohányzó szobákat és kijelölt szivarszobákat lehetne üzemeltetetni.     A szövetség egyetért a benyújtott módosító javaslatokkal.     Mint írják, a gyógyszállodák esetében versenyhátrányt jelent, hogy ezekben teljes mértékben tilos a dohányzás. Tehát nem megengedett sem a vendégszobában, sem a szobák erkélyén, a hotel kertjében, annak teraszain. Becslések szerint ha a szállodának nincs egy egyébként szellőzéssel, légkondicionálással megfelelően ellátott külön helyisége, akkor akár több millió forintba kerülhet egy szivarszoba kialakítása.     A nemdohányzók védelméről szóló törvény az idén január elsején lépett hatályba, és tiltja a dohányzást közforgalmú intézményekben – így a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében. A helyi önkormányzatok további közterületeken is megtilthatják a dohányzást. A dohányzási tilalom betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) ellenőrzi, annak megsértése esetén egészségvédelmi bírságot szab ki. A bírságolás három hónap türelmi idő után 2012 áprilisában kezdődik. Ekkortól a népegészségügyi szakigazgatási szervek magánszemélyek esetében 50 ezer forintig, intézmények esetében 2,5 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak szabályszegés esetén.

gkv \ gte \ gpp