Az általános vélekedés szerint a Fed halasztja a kamatemelést, a japán jegybank további lépéseket tesz a helikopterpénz megvalósítása felé, az Európai Központi Bank pedig belevágott a nagy kalandba a vállalati kötvények piacán, így a kötvénybefektetők várakozásai szerint a jövőbeli hozamszintek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, a likviditási környezet pedig folyamatosan romlani fog.

 

Az általános vélekedés szerint a Fed halasztja a kamatemelést, a japán jegybank további lépéseket tesz a helikopterpénz megvalósítása felé, az Európai Központi Bank pedig belevágott a nagy kalandba a vállalati kötvények piacán, így a kötvénybefektetők várakozásai szerint a jövőbeli hozamszintek egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, a likviditási környezet pedig folyamatosan romlani fog.

 

Az elmúlt héten újabb részletek kerültek napvilágra, amelyek érzékeltetik az EKB kötvényvásárlásának agresszív tempóját. Ezek az EKB június 8 óta eddig több mint 10 milliárd euró értékben vásárolt vállalati kötvényeket, és olyan nevek is bekerültek a programba, mint a Telecom Italia, a Glencore és a Lufthansa (amelyeket a minősítéseik alapján a piac magas hozamú, azaz bóvli kötvényeknek tart).

 

Mivel az elsődleges piacok aktivitása a közelmúltban drasztikusan lecsökkent (először a brit kilépés okozta sokk miatt, majd a szokásos nyári uborkaszezon beköszöntével), rohamosan tűnnek el a magánbefektetők, így az EKB kötvényvásárlási programja által nem érintett szegmensek kamatfelára szűkül, a likviditás pedig szépen lassan elapad.

 

Továbbra is kérdés, hogy a gyenge hozamokkal elégedetlen befektetők merre fognak elmozdulni, hogy valami normális hozamot tudjanak elérni befektetéseiken. A válasz könnyen a Közel-Kelet lehet, kiemelten az öböl-menti országok. Közülük például Szaúd-Arábia éppen az újságok címlapján tanyázik az első, próbának tekinthető nemzetközi kötvénykibocsátása okán.

 

Ebben a régióban a nyersolaj árának esése komoly kihívások elé állította az országok költségvetéseit, és eddig nem látott igény merült fel külföldi forrásokra, részben azért, hogy a költségvetési lyukakat befoltozzák, részben pedig azért, hogy átalakítsák az erősen olajfüggő gazdasági modelleket.

 

Ha figyelembe vesszük, hogy az északi félteke országaihoz képest ebben a régióban az államadósság szintje kifejezetten alacsony, a politikai és gazdasági reformok számára viszont kedvező a környezet, akkor nagyon komoly nemzetközi befektetői érdeklődés alakulhat ki a régió iránt.

 

A terepet már megfelelően előkészítette a májusi katari, 9 milliárd dollár értékű, rekordnak tekinthető kötvénykibocsátás, majd az áprilisi, Abu Dhabiban lezajlott, 5 milliárd dollár értékű kötvényértékesítés.  Mindezeket azokban elhomályosíthatja az a 15 milliárd dolláros kötvénykibocsátás, amelyet a híresztelések szerint már elő is készítettek Rijádban.

 

A régió számára összességében ez a tranzakció mérföldkő lehet, és véleményünk szerint a térség több vállalata és kormányzata kíséri figyelemmel a tranzakciót, hogy az eredmények függvényében megindíthassa saját kibocsátását. A közel-keleti kötvénykínálat könnyen találkozhat azzal az erős kereslettel, amelyet a magas hozamot kereső nemzetközi befektetők támasztanak.

Michael Boye, Saxo Bank

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük