A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek.

A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínűleg azért jelentkezett viszonylag későn, mivel nem egy állandó helyen őrizték, sőt folyton az eltűnésétől, elrablásától rettegtek.

A körmenetek a várkápolnabeli őrzés idején kezdődtek meg: az 1862-től a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. A Szent Jobb első magyarországi „körútja" az 1771-es Raguzából (Dubrovnik) történő hazahozatalakor kezdődött, amikor Győrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthető és tisztelhető volt. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították.

1944 őszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sőt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-ből, így a második világháború utáni első augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következő évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.

1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hősök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István napi körmeneten. A következő évben a kommunista vezetők már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az „Alkotmány napjának", „az új kenyér ünnepének" nevezték.

Több mint negyven éves szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is. 1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerült őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.

1990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Budapesten a legfontosabb események a Bazilika körül zajlanak. Innen indul a Szent Jobb-körmenet is: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztények és nem keresztények ezrei a „Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér" útvonalon.

Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük