Pecsuk Ottó lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkáraPecsuk Ottó lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára

"A Biblia üzenete megragadja az emberek lelkét"

Év elején a katolikus és protestáns egyházak közösen hirdették meg a Biblia Éve ünnepség-sorozatot, amelynek egyik legfőbb célkitűzésének számított, hogy a Bibliáról minél több szó essék, és a hazai közvélemény figyelmét ráirányítsák a könyv üzenetére.

 

 Pecsuk Ottó lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkáraPecsuk Ottó lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára

"A Biblia üzenete megragadja az emberek lelkét"

Év elején a katolikus és protestáns egyházak közösen hirdették meg a Biblia Éve ünnepség-sorozatot, amelynek egyik legfőbb célkitűzésének számított, hogy a Bibliáról minél több szó essék, és a hazai közvélemény figyelmét ráirányítsák a könyv üzenetére.

 

A protestánsok hisznek a Biblia örök érvényű, ma is aktuális üzenetében, s vallják, a Szentírás, Isten Lelke által magyarázza önmagát. Éppen ezért nem kell attól tartani, hogy az egyszerűbb, teológiailag kevésbé képzett emberek is a kezükbe vegyék, olvassák, tanulmányozzák. Ez valójában reformátori örökség – hangsúlyozta Pecsuk Ottó lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára, aki a Székesfehérvári Református Gyülekezeti Központban rendezett fórumon számolt be az eltelt, több mint fél esztendő tapasztalatairól. Interjúnkban őt kérdeztük.

A Biblia Éve program-sorozat eredeti ötlete a 90-es évek elején fogalmazódott meg német és francia területeken, ahol esőként rendezték meg. Most, a hazai megvalósítására külföldi tapasztalatokat is figyelembe vettek-e ?

– A Biblia Éve program-sorozat megvalósítása teljes egészében magyar módon történt. Nem tudtuk a külföldi előzmények tapasztalatait átültetni. Részben azért sem, mert amikor az 1990-es évek elején a külföldi példákat katolikus-protestáns összefogással megvalósították, egy jóval kedvezőbb ökumenikus légkör létezett, mint napjainkban. Az, hogy 2008-ban a katolikus és protestáns egyházak a Biblia Évét közösen ünnepelhetik, véleményem szerint jóval jelentősebb, mint egy évtizeddel korábban. Azóta nagyon sok olyan dolog történt, amelyek miatt a katolikus egyház konzervatívabb, keményvonalasabb lett. Most örömmel látom magam is, hogy a Biblia nem szétválasztja, hanem összefogja valamennyiünket. Bár számos dologban mások a hagyományaink, a történelmi tapasztalataink, de úgy tűnik, hogy a Bibliát komolyan vesszük és ez jelentős összekötő kapcsot képez a katolikus és protestáns egyházak között. A kezdeményezéshez az elmúlt év őszén próbáltunk hozzáfogni. A gondviselésnek tulajdonítható, hogy az összefogás számos ponton elakadhatott volna – az ünnepség mégis létrejöhetett. Számunkra valóban egy isteni "visszaigazolást" jelentett, hogy ez nem önző ötlet volt részünkről, hanem valóban Isten áldása kíséri a programot. Mondhatni: "nem futottunk hiába!".

A Biblia Éve az elmúlt fél év tapasztalatai alapján egy valóban jól kommunikálható rendezvény-sorozatnak bizonyult. Miért volt ez fontos szempont a kezdeményezők és a szervezők számára egy olyan társadalomban, amely – európai mércével mérve – erősen szekularizálódott?

A jól kommunikálhatóság szerintem nagyon is fontos, főleg azért, mert sok minden a kommunikáció során dől el. A Biblia Évében is megtapasztaltuk, hogy még a Magyar Távirati Iroda híre is hatással van a befogadókra, nem beszélve a bulvárlapokról, melyeket a tényszerűség sajnos kevésbé érdekel. Ismert, hogy egy felszínes, a szenzációt hajhászó világban élünk. A médiát is alapvetően az érdekli, amelyből szenzációt, érdekes cikket lehet írni. Egy ilyen közegben döntő jelentőséggel bírt, hogy mit, és hogyan fogalmazunk meg arról, hogy mi is a szándékunk nekünk a Biblia Éve alkalmával? Ha elkezdünk "körmönfontan", erősen egyházi szaknyelven fogalmazni, akkor lehet, hogy az egyház emberei megértik az üzenetet, de az újságírók és a kívülállók már nem. Ekkor bekövetkezik, hogy megpróbálják saját maguk értelmezni, rosszul értik, s így kommunikálják tovább. Ilyen helyzetben egyszerűen kell fogalmazni.

Kérdezem tehát, mi volt a szándék a Biblia Éve program -sorozat megrendezésével?

Azt szerettük volna elérni, hogy minél többet beszéljünk a Bibliáról, folytassunk párbeszédet róla. Röviden szólva ez lenne a tömör üzenet. Aki nem akar a Bibliáról beszélni, az egyszerűen nem fog bekapcsolódni a programokba.

Az indulás óta, több mint fél év telt el. Ismert, hogy nem csupán egyházak vehettek részt a program-sorozatban, hanem világi kulturális, oktatási intézmények, civil szervezetek is. Lehet- e már tudni, milyen fogadtatása volt a kezdeményezésnek?

Nehéz lenne megtippelni, hogy a rendezvényeken mennyien vettek részt eddig. Természeten igyekszünk nyomon követni az eseményeket, megtalálni azokat a közösségeket, akik a Biblia Évében szerepet vállalnak, programokat szerveznek. Ha az eddigi eredményeket számszerűsítjük, akkor azt szoktuk mondani, hogy ha rákeresünk a Biblia éve kifejezésre, eddig közel háromnegyed milliós találati eredményt regisztráltuk az interneten. Ennek csupán töredéke lehet a valóban Biblia Éve programokhoz köthető események "találata", de ha csak töredéke, akkor is azt tippelem, hogy 1500-2000 körül lehet azon programok száma, amelyek ebben az esztendőben a rendezvényekhez kapcsolódtak. Magyarul ennyi településen, ennyi gyülekezetben, könyvtárban, iskolában történnek ünnepei programok. Azt gondolom, fantasztikus teljesítménynek számít, egy olyan kezdeményezéstől, amely mögött a gyakorlatban nem áll anyagi bázis…

Milyen anyagi támogatás állt a programok mögött?

Amikor elkezdtük szervezi a programokat, felkértük neves médiaszakemberek véleményét. Egyöntetűen azt mondták: Magyarországon akkor lehet egy eseménynek hírértéket csinálni, ha van pénz is hozzá. Ha sok a pénzünk, bármiről szó lehet. A helyzet éppen az, hogy a 2008. évi Biblia Éve országos rendezvény-sorozat mögött nem állnak jelentős pénzösszegek. Kaptunk egy minimális állami támogatást, s ezen kívül segítettek az egyházak is. Összességében néhány milliós költségvetésről beszélhetünk. Összehasonlíthatatlanul nagy a hátrányunk más országos rendezvényekhez (például a "Reneszánsz év" milliárdos anyagi támogatásához) képest. Nem tudtuk megfizetni az óriási hirdetési felületeket, s más lehetséges kommunikációs csatornák árát sem. Ennek ellenére úgy látom, hogy nagyon is "átjött" az eredeti elgondolás, miszerint a rendezvények üzenete a helyi közösségeken is múlik. Mindezeket egybe vetve elmondható, a Biblia, és annak üzenete megragadja az embereket. Sokaknak szívügye lesz, nem csak az egyháznak, hanem más társadalmi közösségeknek is.

– Érkezik-e visszajelzés az egyházak és a Bibliatársulat felé, hogy nagyobb érdeklődés bontakozik ki a Szentírás felé? Egyáltalán lehet -e ezt mérni?

A katolikus testvérek körében létezett egy akció, amelyben fél áron árusították a Bibliát. A nagyobb katolikus biblia kiadók pedig arról számoltak be, hogy tízezrekkel több Biblia fogyott el addig, mint más esztendőkben. Ezek a tendenciák nálunk, a protestáns Bibliatársulatnál is jelentkeztek. De a program-sorozat jelentőségét alapvetően nem ezen mérjük. A Biblia éve hatékonysága abban tapasztalható, hogy a programok – ha csak tíz-húsz emberrel számolunk is -, százezres nagyságrendben érik el az embereket. Ez nagyszerű lehetőség. Isten tervében általában nem a nagy tömegek számítanak, hanem az a "maradék", aki hűséges. Azon néhány ezer embernek, aki egy-egy program hatására először veszi kézbe a Bibliát, azok számára óriási értéke van.

Terveink között szerepel, hogy az év végén közvélemény-kutatás szerűen felmérjük, mennyien hallottak a Biblia évéről, és pontosan mennyien kapcsolódtak be.

Milyen a sajtóval való kapcsolatuk?

A sajtó január-február hónapban, a programok indulásakor rendkívüli érdeklődést tanúsított. Nem emlékszem a közelmúltban olyan egyházi eseményre, amelynek ilyen hosszan sajtónyilvánossága lett volna hazánkban. Az újdonság érzete elmúlt, a média most inkább arra kíváncsi, milyen programok, események történnek. Legutóbb, a Parlament záró ülésszakán történt bibliaosztó alkalom a történelmi egyházak vezető püspökeinek segítségével, több mint 130 képviselő számára. Ilyen események örömmel töltenek el bennünket, hiszen bizonyítják, hogy egy olyan "veszélyeztetett" munkahelyen is, mint az Országháza, megjelenhet a Biblia.

Az ünnepi év jelmondata: "Boldog aki olvassa", a Jelenések könyvéből vett ige. Mit üzen ez korunk emberének?

A Károli- fordítás "olvasást" ír, a protestáns új fordításban már a "felolvasás" kifejezés szerepel. Arra utal, hogy az ókorban az olvasás nem egy magányos tevékenységet, hanem hangos felolvasást jelentett. A Biblia Éve legtöbb programja, amelybe sokan be tudtak kapcsolódni a Biblia felolvasásából állt, mint például a Biblia-Maraton. Nem szabad elfelednünk, hogy a Szentírás alapvető funkciója, hogy üzenete minél szélesebb körben elhangozzék. Születésekor, eredetileg felolvasásra szánták. Ezt a jellemzőjét, sajnos, napjainkra kezdjük elfeledni, de a Biblia Évében arra is törekszünk, hogy a Bibliának ez a közösségteremtő ajándéka a programjainkban továbbra is hangsúlyos szerepet kapjon.

Szücs Gábor

© www.reformatus.hu Kommunikációs Szolgálat szerk@reformatus.hu T.:(1)460-0753

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük