A szolgáltatások húzhatták a GDP-t az első negyedévben
3 perc olvasás
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A vártnál szerényebb, de pozitív növekedéshez elsősorban a szolgáltató szektor javuló teljesítménye járulhatott hozzá, míg az ipar kisebb növekedése fékezhette azt. Az év hátralévő részében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a növekedés gyorsulására számít.
A magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A vártnál szerényebb, de pozitív növekedéshez elsősorban a szolgáltató szektor javuló teljesítménye járulhatott hozzá, míg az ipar kisebb növekedése fékezhette azt. Az év hátralévő részében a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a növekedés gyorsulására számít.
A KSH előzetes becslése szerint az éves GDP-növekedés üteme 2016 I. negyedévében 0,9 százalékra lassult, alulmúlva az elemzői várakozásokat. Az előző negyedévhez viszonyított – szezonális és naptárhatástól megtisztított – index csökkenést mutatott, amely az erős előző negyedévnek is köszönhető. Míg a IV. negyedévben a 2007 és 2013 közötti európai uniós támogatások nagymértékű felhasználása gyorsította a gazdasági növekedést, addig az I. negyedévre ez a jelentős pozitív keresleti sokkhatás elmúlt.
Mivel a KSH első becslésében nem publikálja részletesen azt, hogy hogyan alakulnak a növekedés egyes összetevői, ezért ezekről csak sejtéseink lehetnek. Termelési oldalról az ipar szerényebb (0,3 százalékos) növekedése a vártnál kevésbé tudta segíteni a növekedést, ahhoz a szolgáltatások jelentősebb mértékben járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül is vélhetően kiemelkedően teljesített a turizmus, hiszen az első negyedévben a szálláshelyek árbevétele 10 százalékkal növekedett. Jelentősen, 27,6 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye – elsősorban az uniós támogatások átmeneti visszaesésének eredményeként. Ebben az ágazatban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), valamint az uniós támogatások ismételt felfutása hozhatja vissza a növekedést. A mezőgazdaság teljesítménye az év ezen részében még nem ismert, hiszen azt nagyban befolyásolja a tavaszi és nyári időjárás kedvező vagy kedvezőtlen alakulása.
Felhasználási oldalról a fogyasztás járulhatott hozzá legnagyobb mértékben a gazdaság növekedéséhez – ezt mutatja a kiskereskedelmi forgalom 4,7 százalékos növekedése is. A beruházások dinamikája az előző negyedévhez képest, az uniós források csökkenése miatt vélhetően lassult, míg a nettó export hozzájárulása még kérdéses, hiszen a szolgáltatások külkereskedelmére vonatkozó adatok még nem jelentek meg.
Az év további részében a növekedés várhatóan ismét fellendül, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerint a lassabb növekedés csak átmeneti lesz. Ezt segítheti elő felhasználási oldalról a magasabb bérek okozta növekvő fogyasztás, valamint a költségvetésből az egyes ágazatoknak (például oktatás, egészségügy) juttatott többletforrás is. Termelési oldalon várható, hogy az ipar növekedése ismét gyorsul, és ezáltal a gazdaság bővülése is nagyobb lesz az idén, mint amekkora értéket az első negyedévben mért a KSH.
