Különös közép-európai sorsot ért meg a jelenleg Csehországban lévő Tugendhat-villa. Brno egyik zöld kerületében, Černo Poléban.építette fel 1929-30 között Ludwig Mies van der Rohe, a kor neves építésze. Mies van der Rohe Giuseppe Terrani tanítványaként példaképeinek tekintette Frank Lloyd Wrightot és Le Corbusier-t. A ma már klasszikusnak nevezett modern építészet ritka szép példánya ez a ház. Nálunk a modern – a panelházak miatt – sokáig szitokszónak számított – mondta a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendezett júniusi képes bemutatón Dobai János építész. Azonban ez a villa a maga nemében párját ritkítja, korát megelőző csoda.

 

Különös közép-európai sorsot ért meg a jelenleg Csehországban lévő Tugendhat-villa. Brno egyik zöld kerületében, Černo Poléban.építette fel 1929-30 között Ludwig Mies van der Rohe, a kor neves építésze. Mies van der Rohe Giuseppe Terrani tanítványaként példaképeinek tekintette Frank Lloyd Wrightot és Le Corbusier-t. A ma már klasszikusnak nevezett modern építészet ritka szép példánya ez a ház. Nálunk a modern – a panelházak miatt – sokáig szitokszónak számított – mondta a FUGA Budapesti Építészeti Központban rendezett júniusi képes bemutatón Dobai János építész. Azonban ez a villa a maga nemében párját ritkítja, korát megelőző csoda.

 

Az Osztrák-Magyar Monarchiából, Csehország, Morvaország és Szlovákia egyesülésével az első világháború után Csehszlovákia lett, az 1992-es rendszerváltás után pedig Brno Csehországhoz tartozik (egyébként Morvaország fővárosa) – már ez is eléggé kalandos történet. (A régi vicc szerint megkérdezték Kohnt, hogy hol született. Azt válaszolta: az Osztrák-Magyar Monarchiában, azután Csehszlovákiában éltem, most pedig a Szovjetunióban. Szóval, maga tipikus vándormadár. Én? Ki sem mozdultam egész életemben Munkácsról!)

 

1928-ban a fiatal Greta és Fritz Tugendhat, gazdag brnói textilkereskedő házaspár házat rendelt Brno Rózsadombjának számító negyedében Mies van der Rohe építésztől, aki különleges import anyagokból (mézszínű marokkói ónix válaszfalakkal, olasz travertin mészkő padlóval, ázsiai fa furnérborítással, brazil rózsafa bútorokkal) fantasztikus, 180 négyzetméteres alapterületű, háromszintes acélszerkezetű házat tervezett számukra légkondicionálással, fűtéssel, elektromos ablakzárral, selyemfüggönyökkel, krómból készült oszlopokkal és mennyezetig érő fotocellás ajtókkal. Az alagsorba helyezte el a szőrmetároló helyiséget, a mosókonyhát a centrifugával, a gépházat és a garázst. Az emeleten a hálószobák kaptak helyet. A ház 1930-ban készült el. Tugendhaték ismeretségi körébe sok fiatal művész tartozott, akiknek mecénásai is voltak.

 

A berlini textilipari kiállításról már ismert Mies van der Rohe (1886-1969) építész célja az volt, hogy „érezni lehessen az áramló teret". A hatalmas 3,5 m magas, 3 m széles üvegfalakon belül a nappaliból lakói a kertben érezhették magukat. Természetesen gondoskodott az árnyékolásról is. Csak tiszta, átlátható formákat alkalmazott, a belső tér kerek beton tartóoszlopait fényes krómmal borította. A belső lépcsőház és a világítás külön pompás megoldású. Az üvegezett teraszra minden helyiségből ki lehetett jutni. A beépített bútorokat szintén ő tervezte. Az észak-afrikai Atlasz-hegységből származó ónixtáblák sejtelmes fényt engedtek át. A hófehér konyha elé pálmafás télikertet tett. Dísztárgyak nincsenek, a dísz maga az épület.

Ludwig Mies van der Rohe Walter Gropius mester után a híres Bauhaus utolsó igazgatója lett 1930 és 1933 között. 1938-tól Amerikában tevékenykedett. New Yorkban és Chicagóban szédületes felhőkarcolókat épített. 1969-ben, halála évében még tanácsokat adott a Tugendhat-villa felújításához. Művei ma is csodálatraméltóak, példaértékűek.

 

A Tugendhat házaspár csupán nyolc évig élvezhette házából a parkra néző kilátást, a nácizmus elöl Svájcba menekült. A második világháború után a Vörös Hadsereg lóistállónak használta a mesés házat. Később – némileg átalakítva – tánciskola, kultúrház lett. 1960-tól, az első felújítástól fogva kormányépület Pozsony és Prága között félúton. 1992-ben az államfő itt írta alá a határozatot Csehország és Szlovákia különválásáról. A brnoi villát 1995-ben nemzeti kulturális műemléknek nyilvánították. 2001-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2010 és 2012 között 170 millió cseh koronából, azaz 6,5 millió euróból teljes rekonstrukción esett át.

 

A Tugendhat-villa keddtől-vasárnapig, 10 és 18 között látogatható, de érdemes előtte a www.tugendhat.eu honlapon érdeklődni.

 

DOBI ILDIKÓ

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük