A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét.

 

A novemberi időszakot hagyományosan a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások váltási időszakaként ismerjük. Jóval kevesebb figyelmet kap az a tény, hogy a vállalati vagyonbiztosítások mintegy harmadának is január elsején van az évfordulója. Az érintett vállalkozásoknak december 1-jéig van lehetőségük arra, hogy több biztosító ajánlatát összehasonlítva döntsenek egy esetleges biztosítóváltásról. Ha ezt elmulasztják, a felülvizsgálatra lehetőségük legközelebb csak egy év múlva lesz ismét.

 

A vállalati vagyonbiztosítások díjszintje évek óta fokozatosan csökken – magyarázza Almássy Gabriella, az Union Biztosító nem-életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja. – Emiatt azok a cégek, akik már évek óta nem követték nyomon biztosítási csomagjaikat, nem ritkán jóval kedvezőbb feltételeket is elérhetnek egy váltással. A megspórolt összeget, vagy annak egy részét a tapasztalatok szerint sok esetben a meglévő (gyakran minimális) limitek illetve biztosítási összegek emelésére vagy új, eddig hiányzó biztosítási elemek beemelésére fordítják. Az alacsonyabb díjak ezzel egy időben vállalkozások újabb köre számára is elérhetővé teszik a biztonságos működést garantáló vagyonbiztosításokat."

 

Ma Magyarországon különösen a kkv-szektort jellemzi a biztosítottság alacsony szintje, noha éppen ez a kör a legsérülékenyebb egy nem megfelelően biztosított, váratlan káresemény során. Az UNION Biztosító közelmúltban, másfél ezres mintán lefolytatott felmérése azt mutatta, hogy a Magyarországon fellelhető mintegy 1 millió 150 ezer mikro-, közép- és kisvállalkozás 24 százalékának semmilyen vagyonbiztosítása nincsen. Amennyiben a díjak nem emelkednek jelentősen a mostani szint fölé, és a jelenleg érzékelhető gazdasági bővülés a következő néhány évben is fennmarad, a vállalati vagyonbiztosítást kötő kkv-k aránya az évtized végére elérheti majd a 80 százalékos küszöböt.

 

A vállalatok által megkötött vagyonbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ezek közül a legjellemzőbbek:

  • Nem számolunk az üzemszünet jelentőségével – Az UNION adatai szerint a kkv-s vagyonbiztosítási szerződéseknek mindössze 4 százaléka tartalmaz üzemszünet-biztosítást. A vállalati ügyfelek láthatóan nem számolnak ezzel a tényezővel, pedig nem csupán termelő vállalatokat, hanem különböző szolgáltatást végző cégeket is könnyen bedönthet, ha egy időre kiesik az árbevétele, miközben az üzemeltetési költségeket továbbra is fizetnie kell. Az üzemszünet-biztosítás lényege éppen az, hogy megkötése esetén a biztosító nem csupán a káresemény miatt felmerülő költségeket, hanem a tevékenység szüneteltetése miatt felmerülő fix költségeket és az elmaradt hasznot is megtéríti.

Az UNION Biztosító tapasztalatai szerint üzemszünet-biztosítást leggyakrabban különleges gépek és berendezések meghibásodása nyomán fizetnek (pl. esztergagép törése). Ugyanakkor bőven volt már példa szolgáltatások kieső bevételének térítésére is: egy szuterénben működő étterem külső okok miatt bekövetkező egy hónapos leállása során például a vállalkozás a munkatársait és a bérelt berendezéseinek díját kizárólag az üzemszünet-biztosításból tudta fedezni.

  • Megfelelő felelősségbiztosítás hiánya – Az UNION felmérése szerint a kkv körben a cégek 73 százaléka rendelkezik valamilyen felelősségbiztosítással. Ugyanakkor e vállalatoknak is csak kis része fedezi a tevékenységével kapcsolatos főbb kockázatok mindegyikét. Az általános felelősségbiztosítás mellett célszerű a vállalkozás profiljának megfelelő, felelősségbiztosítási csomag megkötését is megfontolni.
  • Alulbiztosítottság – A biztosítást nem az adott vagyonelem teljes értékére, hanem annál alacsonyabb biztosítási összegre kötik meg. Kár bekövetkezésekor ilyen esetekben a biztosító csak a biztosítottság mértékével arányosan fizet kártérítést.

 

„A körültekintően működő vállalatok vagyon- és felelősségbiztosításra általában éves árbevételüknek néhány tized százalékát költik. Ennek az előre tervezhető, általában jelentős terhet nem képező költségnek a vállalása jelentősen lecsökkenti annak kockázatát, hogy egy váratlan esemény komolyan veszélyeztesse az adott társaság működését" – teszi hozzá az UNION szakembere.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük