A Vatikáni Titkos Levéltárban – több mint 85 kilométernyi polchosszúságon – több mint százezer dokumentumot őriznek. Noha a gyűjteményt a titokzatosság légköre lengi körül, a Vatikán szorgalmazza kutatását, most pedig egy belga kiadóval együttműködve albumban adta ki a 105 legkülönlegesebb iratot.

A Vatikáni Titkos Levéltárban – több mint 85 kilométernyi polchosszúságon – több mint százezer dokumentumot őriznek. Noha a gyűjteményt a titokzatosság légköre lengi körül, a Vatikán szorgalmazza kutatását, most pedig egy belga kiadóval együttműködve albumban adta ki a 105 legkülönlegesebb iratot.

A Vatikáni Titkos Levéltár című album a VdH Books kiadásában, holland, angol, francia és olasz nyelven jelent meg.

Raffaele Farina bíboros, az archívum levéltárosa a könyvhöz írt előszavában megjegyzi: a népszerű regények és filmek szeretik azt sejtetni, hogy a Titkos Levéltárban szándékosan sötét titkokat rejtegetnek a közvélemény elől. Sergio Pagano püspök, a Vatikáni Titkos Levéltár prefektusa azonban rámutat: a levéltár nevében szereplő „titkos" jelző a latin secretumból származik, ami azt jelenti: „zárolt", „személyes". A gyűjteményt XIII. Leó pápa utasítására 1881-ben nyitották meg a kutatók számára. Ma naponta 60-80 kutató tanulmányozza az iratokat.

A most megjelent album többek közt tartalmazza Abraham Lincoln és Jefferson Davis kézzel írt levelét IX. Piusz pápához. Mindkét levél 1863-ban, az amerikai polgárháború idején kelt. Lincoln elnök hivatalos levelében kéri a pápát, hogy fogadja el az Egyesült Államok kinevezendő vatikáni képviselőjének személyét, aki „jól ismeri kölcsönös érdekeinket és őszinte óhajunkat, hogy ápoljuk és erősítsük a barátságot és a jó kapcsolatot". Jefferson Davis, a déli Konföderációs Államok elnöke a háború pusztításáról ír. A könyv történelmi kommentárja szerint Davis levele burkolt kísérlet volt, hogy Piusz pápát rávegye a déli államok függetlenségének elismerésére és diplomáciai kapcsolat létesítésére (amit a pápa nem tett meg).

Az albumban látható egy eredetileg nyírfakéregre írt levél is, amelyben az ontariói ojibwe nép köszönetet mond a pápának, „az imádság nagy tanítójának, Jézus helytartójának", amiért a helyi püspökben „az imádság kiváló őrzőjét" adta nekik. Ezt a levelet – mint a gyűjtemény többi sérülékeny, régi darabját is – szkenneléssel digitalizálták.

Alfredo Tuzi, az olvasóterem igazgatója szerint ma a legkutatottabb téma az 1936-39-es spanyol polgárháború, illetve a fasizmus németországi és olaszországi uralomra jutása. Az ehhez kapcsolódó iratanyag csak 2006 óta kutatható, amikor XVI. Benedek pápa hozzáférhetővé tette az 1939 februárjában elhunyt XI. Piusz pápaságára vonatkozó összes dokumentumot.

Az igazgató elmondta: a legtöbb államhoz hasonlóan a Vatikán is fokozatosan nyitja meg levéltárát a nyilvános kutatás számára, de míg az államok bizonyos ideig – általában a dokumentumok keletkezésétől számított 50 évig – zárolják az iratokat, addig a Vatikáni Titkos Levéltár egyszerre egy pápaság aktáit teszi hozzáférhetővé. II. János Pál és XVI. Benedek igyekezett felgyorsítani a XII. Piusz – a második világháború és azt követő évek pápája – idején keletkezett iratanyag rendezését és katalogizálását, hogy az mihamarabb kutatható legyen. Egyelőre azonban az 1939 februárja után keletkezett iratokat a levéltár kétemeletes mélygarázshoz hasonló, föld alatti raktárában elzárva őrzik – írja a CNS.

Magyar Kurír

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük