A világháború utolsó napja a DoQ műsorán
3 perc olvasás 
„Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek" – hangzott az ikonikus mondat II. Vilmos német császár szájából az I. világháború kirobbanását követően. Arra azonban senki sem számított, hogy a katonai konfliktus négy éven át húzódik, olyan mértékben egymás ellen fordítva a két oldalt, hogy a fegyverszünet aláírása után is folytatódik az öldöklés.
„Mire a falevelek lehullanak, katonáink visszatérnek" – hangzott az ikonikus mondat II. Vilmos német császár szájából az I. világháború kirobbanását követően. Arra azonban senki sem számított, hogy a katonai konfliktus négy éven át húzódik, olyan mértékben egymás ellen fordítva a két oldalt, hogy a fegyverszünet aláírása után is folytatódik az öldöklés.
A DoQ-n január 28-án startoló A világháború utolsó napja című dokumentumfilm a fegyverszünet utáni időszakot mutatja be, lerántva a leplet néhány olyan érdekességről, ami kimaradt a tankönyvekből.
5 megdöbbentő tény az első világháború végső pillanatairól
Vérontás az utolsó percekig
A világháború utolsó napjának végső óráiban többen haltak meg, mint a véres normandiai partraszállás napján. A közel 3.000 elhunyt és a majdnem 10.000 sérült katona értelmetlen veszteségei voltak a nagy háborúnak – mely az akkori hiedelemmel ellentétben nem megszűntette, hanem csak tovább fokozta a viszályokat.
A bőrszínnek sem kegyelmeztek
Miközben a haderők vezetői a távoli biztonságból irányították az eseményeket, addig katonáikat értelmetlenül küldték az utolsó csatába. Nem volt kivétel ez alól a 92-es hadosztály sem, amelynek közel kétszáz afro-amerikai tagját csupán bőrszínük miatt küldtek a biztos halálba.
Sötét múltú amerikai elnök
Harry S. Truman, majdani amerikai elnök kedvesének írt levelében bánkódott, hogy a fegyverszünet miatt nem semmisíthetik meg a teljes német hadsereget, és nem tehetik harcképtelenné a következő generáció legfiatalabb tagjait… Egyedüli vigaszként azt jegyezte fel, hogy a németek Franciaországnak és Belgiumnak dolgoznak majd a következő 50 évben.
Az első és az utolsó áldozat
Az I. világháború első áldozata egy magyar honvéd volt, abádszalóki Kovács Pál, aki a Száva partján hunyt el, míg az utolsó áldozat a 23 éves amerikai, Henry Gunther volt, aki november 11-én 10:30-kor értesült a 11 órától életbe lépő fegyverszünetről. Gunther percekkel a fegyverszünet előtt kiugrott a lövészárok mögül és többszöri figyelmezetés ellenére sem vonult vissza, így a német katonák kénytelenek voltak lőni: mindössze egy perccel a világháború vége előtt vesztette életét.
Békétlen béke
A compiègne-i fegyverszüneti egyezmény értelmében Németországot feltétel nélküli megadásra kényszerítették. A három napig tartó egyezkedésben a németek csupán néhány lehetetlen követelmény módosítását érték el: több tengeralattjáró leszerelését írták elő, mint amennyivel a német flotta egyáltalán rendelkezett. A fegyverszünetet háromszor hosszabbították meg, míg végül fél éves tárgyalást követően 1920. január 10-én sikerült hivatalosan békét kötni – ma már tudjuk, ez nem bizonyult tartósnak, hiszen a győztes hatalmak által elrendelt békerendszer két évtizeddel később a II. világháború kitöréséhez vezetett.
Ismerje meg az első világháború záró óráinak történetét!
A világháború utolsó napja című dokumentumfilmből január 28-án 21.00 órától a DoQ-n!
Lantai József
