Likviditási oldalról, a magyar kisbefektetők szempontjából értékelték az Equilor Befektetési Zrt. szakértői a hazai befektetési lehetőségeket. A vizsgálatból kiderült, hogy bár a magyar tőzsde még mindig az egyik legkézenfekvőbb megoldás egy magyar kisbefektető számára részvényvásárlási szándéka esetén, azonban a MOL és az OTP részvényeinek további közkézhányad- és forgalomcsökkenése, vagy esetleges tőzsdei távozása komoly mértékben rendítené meg a Budapesti Értéktőzsdét és magyar befektetési étlap kínálatát.

Likviditási oldalról, a magyar kisbefektetők szempontjából értékelték az Equilor Befektetési Zrt. szakértői a hazai befektetési lehetőségeket. A vizsgálatból kiderült, hogy bár a magyar tőzsde még mindig az egyik legkézenfekvőbb megoldás egy magyar kisbefektető számára részvényvásárlási szándéka esetén, azonban a MOL és az OTP részvényeinek további közkézhányad- és forgalomcsökkenése, vagy esetleges tőzsdei távozása komoly mértékben rendítené meg a Budapesti Értéktőzsdét és magyar befektetési étlap kínálatát.

 

   A szakértők szerint ezért hosszútávon, csak újabb cégek tőzsdei bevezetései tehetik igazán vonzóvá a budapesti parkettet, miközben a befektetésre váró megtakarításokat érdemes más, likvidebb területeken, így a régió más országaiba is csoportosítani.

Az Equilor Befektetési Zrt. (továbbiakban Equilor) azután vizsgálta meg a magyar befektetési lehetőségeket likviditási szempontból, hogy az elmúlt hónapokban, elsősorban a globális gazdasági válság hatására jelentős mértékben átalakult, sok esetben lecsökkent a befektetési termékek likviditása. A szakértők rámutatnak, hogy ez a folyamat nem csak a kisbefektetők számára hordoz kiemelt kockázatot egy megtakarítási termék esetében: annál jobb ugyanis egy befektetés likviditása, minél rövidebb idő alatt, minél kevesebb költséggel és minél kisebb tőkevesztéssel lehet azt pénzzé tenni.

A likviditás minden normál működésű piac alapfeltétele, mégis a figyelem középpontjába csak akkor kerül a tapasztalatok szerint, ha válságos, vagy legalábbis a normálistól jócskán eltérő piaci helyzetekkel szembesülnek a befektetők. Ez történt a mögöttünk álló hónapokban sok esetben, ráadásul sokszor úgy, hogy a likviditáscsökkenést komoly veszteségek kísérték. Az Equilor, mint független befektetési szolgáltató több befektetési terméket vizsgált meg legfrissebb elemzésében, és arra jutott, hogy a likviditáscsökkenést a megfelelő diverzifikációval lehet a legjobban elkerülni.

Gereben András, az Equilor ügyvezető igazgatója az elemzés bemutatása kapcsán elmondta: „A befektetők portfoliójának összeállításakor, az eddig háttérbe szoruló likviditási jellemzőket jóval nagyobb súllyal kell figyelembe venni, azaz egy olyan portfolió kialakítása lehet a cél, amely normál piaci körülmények között a likvid és illikvid eszközök egyensúlyára törekszik. Mindazonáltal a válságos piaci körülmények közepette – mint amilyen a mostani is – célszerű a likvid eszközöket felülsúlyozni, hogy a befektető képes legyen azonnal reagálni az árfolyamok rohamos változására."

Mennyire likvid a budapesti tőzsde?
A Budapesti Értéktőzsdét (továbbiakban BÉT), de általában a kelet-közép európai részvénypiacokat eltérő folyamatok jellemezték az elmúlt években a forgalom, likviditás tekintetében. 2001 óta a BÉT forgalma ütemesen a korábbi forgalom több mint hatszorosára növekedett, egészen a 2007-es, átlagos havi 750 milliárd forintos csúcsig.

Hozzá kell tenni, hogy a 2007-es évben az extra forgalomnövekedést részben az osztrák OMV által végrehajtott óriási mennyiségű MOL részvényvásárlások okozták.

A BÉT likviditásának vizsgálatakor azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett, hogy a budapesti parkett forgalmát egyre inkább két részvény, a MOL és az OTP adja: e két vállalat valamint a Richter, a Magyar Telekom részvényei által alkotott négyes fogat tagjai a teljes részvénypiaci forgalom 93 százalékát adták 2007-ben és 96 százalékát 2008-ban. A megoszlás azonban az előző évhez viszonyítva átrendeződött.

Ennek oka, hogy a MOL forgalomból való részesedése a 2007. évi 40-ről 21 százalékra csökkent, amit nem kis mértékben a papír közkézhányadának csökkenése generált. A forgalomátrendeződés fő nyertese az OTP volt a tavalyi évben, amely a teljes részvénypiaci forgalom már közel 60 százalékát adta.

2008-ban, a válság kirobbanásának évében a teljes magyar piacot már a likviditás elapadása jellemezte, bár ez nagyrészt az év utolsó harmadára tevődött. Pozitív elemként jelent meg a tőzsdén a magyar háztartások tavaly őszi rohama, amikor rendkívül sok, a tőkepiacon többségében első ízben szerencsét próbáló befektető nyitott számlát brókercégeknél azzal a reménnyel, hogy a zuhanó árfolyamú részvényekből bevásárolva tetemes nyereségre tehetnek szert hosszú távon. Az ezzel párhuzamosan az amerikai és nyugat-európai intézményi befektetők magyar piacról történő részleges távozását és ezáltal forgalomcsökkentő hatását, tehát ha kis mértékben is, de kompenzálta a magyar lakosság részvények iránti rohama.

Elfogyó MOL – mi lesz a saját részvény vásárlások után?
A MOL menedzsmentje az OMV ellenséges felvásárlási szándékának megakadályozása érdekében hatalmas mennyiségű saját részvényt vásárolt a vállalat részvényeiből, melyeket aztán "baráti" kezeknek kölcsönözték ki. Miközben az OMV szándékát sikerült kivédeni, a vállalat azt is elérte, hogy olyannyira lecsökkent a MOL részvényeinek közkézhányada, hogy a 2009. áprilisi adatok szerint már kevesebb, mint 30 százalék volt a szabadon kereskedhető részvénymennyiség.

Kiemelendő, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok saját részvény vásárlásai a likviditás csökkenése mellett a transzparencia, az adott vállalat átláthatóságának csökkenését is okozzák. Ez utóbbit, és ezáltal a MOL befektetői megítélését tovább rontja a vállalat április 23-i közgyűlése elé terjesztett menedzsmentajánlások, amelyek – az orosz Surgutneftegas befolyásszerzése kapcsán – az OMV próbálkozása után az ellenséges felvásárlást még inkább lehetetlenné teszik.

Összegezve tehát, a közkézhányad mérséklődése és a menedzsment befolyásának növelése lényegében a MOL jelentőségét, mint magyar részvénysztorit érdemben csökkentik. Ezen tényezők miatt, tehát korántsem lenne meglepő, ha a közeljövőben tovább esne a MOL részvények forgalma, egyben még inkább koncentrálódna a magyar részvénypiac.

OTP – a budapesti tőzsde egykéje?
A MOL halványulásával párhuzamosan az OTP szépen lassan a Budapesti Értéktőzsde egyedüli olyan részvényévé válik, amely egy "vérbeli big cap" részvény tulajdonságait magában hordozza. Az OTP egyre nagyobb szeletet hasít ki a forgalomból, bár ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a bank menedzsmentje is jelentős saját részvény vásárlásokba kezdett, hogy megtámassza az árfolyamot.

Ezzel együtt is folytatódott az OTP térnyerése és a többi blue chip valamint a kisebb papírok háttérbe szorulása. Jelentős a papírokban az aktivitás mind a belföldi, mind a külföldi befektetők körében, a közkézhányad relatíve magas, a bankot érintő hírek az utóbbi hónapokban mindennaposak, mely segíti az árfolyam ingadozását.

A bankpapír forgalmát egyetlen magyar részvény sem tudta megközelíteni a közelmúltban, ráadásul a pénzügyi szektor fókuszba kerülésével az OTP-ben csak tovább gyarapodott az aktivitás. Tavaly augusztus óta az OTP forgalma közel megnégyszereződött. Nagy szerepe volt ebben annak is, hogy számos új, főként magyar kisbefektető is megjelent a piacán az októberi turbulens időszakban.

Az OTP kitűnése tehát a legpozitívabb jelenség a magyar piacon. Amennyiben azonban az OTP forgalma veszélybe kerülne, egy új hasonló súlycsoportú papír megjelenése híján, a BÉT létjogosultsága kérdőjeleződne meg.

Kitörési lehetőségek a magyar befektetők számára: irány külföld?
Régiós összehasonlításban a magyar börze 2008-ban alulteljesítette a lengyel, a cseh és az osztrák tőzsdék forgalmát is. A 2008. őszi árfolyamzuhanások először a forgalom emelkedését eredményezték, ezt követően az év végén közel 40 százalékkal esett az aktivitás átlagosan.

A régiós börzék egymás közötti versenyében a 2008-as harmadik negyedévben még mindig a bécsi tőzsde vezetett, de a varsói már kezdte megközelíteni azt. Ez 2008 utolsó negyedében változott meg, amikor a legnagyobb mértékben az osztrák piacon szakadt a forgalom. Ennek köszönhetően pedig 2008. decemberében már a lengyel börze volt a vezető a régióban az euróban mért részvénypiaci forgalom viszonylatában.

Az Equilor megvizsgálta, hogy a négy régiós börzén jegyzett részvények közül melyek azok, amelyekben árfolyamértéken a legnagyobb forgalmat bonyolították a 2009. március havi kereskedési adatok alapján. A vizsgálat kapcsán ki kell emelni, hogy a top 10-ben Bécs és Varsó felülreprezentált, míg a budapesti és a prágai parkett alulreprezentált.

Ez is rámutat arra, hogy a magyar piacon túl is van élet, és nem is akármilyen: a top 10-be egyedüli magyar részvényként az OTP került be, ott viszont az előkelő negyedik pozíciót foglalja el. A legnagyobb aktivitású részvény egyértelműen az Erste Group a régióban, amelyet a lengyel PKO Bank és a szintén osztrák OMV követ. A top 10-ben összességében 4-4 osztrák és lengyel, illetve 1-1 magyar és cseh részvény található.

A részvény a deviza mellett az egyik leglikvidebb befektetési termék. Bár az Equilor vizsgálata külön nem tért ki rá, de a legnagyobb részvénypiaci aktivitás nyilván az amerikai tőzsdéken figyelhető meg. Ezt a forgalom tekintetében a nyugat-európai börzék követik (London, Frankfurt, Párizs).

A közép-európai régióban az elmúlt évek statisztikái is alátámasztják, hogy a budapesti börze gyakorlatilag hónapok óta a legalacsonyabb forgalmat tudja felmutatni, miközben a lengyel és az osztrák tőzsdék normál piaci körülmények között jóval nagyobb szeletet hasítanak ki a régiós részvénypiaci forgalomból. Külön kiemelendő a varsói tőzsde iránti növekvő érdeklődés, amit az is támogat, hogy 2008-ban európai szinten, a lengyel börzén történt meg a legtöbb tőzsdei bevezetés.

Összegzés, konklúzió
Az Equilor elemzésében részt vevő befektetési eszközök eltérő likviditással bírnak, ami a mostani pénz- és tőkepiaci helyzetben kiemelten fontos. Az Equilor szerint a 2007-ben jelzálogpiaci válságként induló, majd pénzpiaci válsággá avanzsáló, végül reálgazdasági válságba átforduló jelenség alapjaiban rendezheti át a befektetési termék palettáját, illetve a befektetők preferenciáját.

A likviditás, mint piaci jellemző eddigi befektetői értékrendben betöltött szerepe az elmúlt időszakban drámaian megnőtt, ahogy arra a magyar ingatlanalapok és állampapírpiac likviditásának szűkülése, befagyása is rámutat.

Ezen események okán a magyar részvénypiacra vonatkozó vizsgálatból is az derül ki, hogy a hazai részvényforgalom jelentősen visszaesett a mögöttünk hagyott másfél évben. Ráadásul a forgalom jelentős hányada most már évek óta néhány nagyobb papírra koncentrálódik, amelyen belül még külön kiemelkedik az OTP. A MOL BÉT-en betöltött szerepe az OMV, majd a Surgutneftegas befolyásszerzését követően egyre csökken a saját részvény vásárlások miatt.
Mindez azt jelentheti hosszabb távon, hogy a Budapesti Értéktőzsde részvényforgalma tovább koncentrálódik.

Különösen figyelemreméltó a kép akkor, ha a BÉT két említett "húzónevét" kivesszük a termékpalettáról, hiszen akkor a teljes részvénypiaci forgalom közel 80 százaléka tűnne el a budapesti parkettről. Ezen intő jelek miatt is célszerű körülnézni más nemzetközi, akár régiós tőzsdéken, melyek közül a varsói, valamint a bécsi börze lényegesen nagyobb forgalmat, azaz likviditást tud felmutatni, mint akár a budapesti, vagy a prágai parkett.

Ez a tény szükségszerűen népszerűvé teheti a lengyel és az osztrák részvénypiacot a közeljövőben a magyar befektetők körében is, nem beszélve a világ legnagyobb forgalmát felmutató amerikai részvénypiacról.

http://www.equilor.hu/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük