image12_2.jpgMidőn az Úristen a bűnbeesés után kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból, büntetéseket is mért Évára (ezzel most ne foglalkozzunk) és Ádámra. Attól fogva az Édentől keletre, arca verejtékével kellett művelnie a földet, megkeresnie a kenyerét. Búcsút inthetett az örök életnek, fájdalom, kudarc, szenvedés és halál várt rá. Meg a borotválkozás.

   Férfisors. Gondoljuk csak meg, minden nap reggel egy éles acélpengével végig kell szántani arcbőrünket, hogy természetellenes képződményeit eltávolítsuk. A művelet fájdalommal jár, amit a szakállt növesztők sem kerülhetnek el, legfeljebb a beavatkozás időtartama kisebb.

   Barlangrajzok bizonyítják, hogy az ősember kagylót és éles pattintott kődarabot használt szőrzete eltávolítására. Egyiptomi sírkamrákban találtak bronzból készült borotvákat. Tudósok szerint Egyiptomban az egész fej borotválása rendszeres cselekedet volt, mert a szakáll és haj a vallási előírásokkal ellenkező viseletnek számított.

    A művelet átterjedt a rómaiakra és a görögökre is. Nagy Sándor elrendelte hadseregében a borotválkozási gyakorlatot, hogy az ellenség ne tudja megragadni a hajat, illetve szakállat a harcok folyamán. Ezen túlmenően fontos szempont volt, hogy a különböző élősködők ne jelentsenek problémát a hosszabb hadjáratokon, mivel nem tudtak a sűrű arcszőrzetben megtelepedni.

   A XI. századtól az emberek egyre nagyobb figyelmet fordítottak a tisztálkodásra és a megfelelő ápoltságra, melynek része volt a borotválkozás is. Kettévált a római katolikus és a keleti ortodox vallás és a római egyház elkezdte támogatni a borotválkozást, hogy így különböztesse meg tagjait az ortodox felekezet tagjaitól. Charles de Bourbon roueni érsek 1096-ban törvényen kívül helyezte a szakállat, kivéve a  keresztes hadjáratokban részt vevők esetében. Ők viselhettek szakállat az apostolok tiszteletére.

   A XVIII. században, az ipari forradalmak idején a technológia javulásával egyre jobb acélötvözeteket tudtak előállítani, ami borotvákat jobbá, élesebbé és biztonságosabbá tette. 1895-ben egy amerikai üzletember, King Camp Gilette megalkotta a kétélű biztonsági borotvát, a hajlékony pengét, amely egyszerűbbé tette a szóban forgó műveletet mindenki számára, örökre megváltoztatva a borotválkozási szokásokat.

   1971-től egyre többen használják a patronos borotvát, ahol nem csak a penge, hanem az egész borotvafej lecserélhető, hosszabb használat után. A fejlődés nem állt meg, csuklós fej,  több penge, rugalmas pengefelfüggesztés jellemzi a modern kor patronos borotváit.

   A villanyborotvát most hagyjuk, 1931-ben dobta piacra a Schick Dry Shayer cég  azóta egyre jobb (és drágább) készülékekkel találkozhatunk, de nem minden férfi szereti.

   Férfitársaim! Folytassuk csak minden reggel arcbőrünk végigszánását éles acélszerszámmal. Így jár, akinek őse bűnbe esik.

 Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük