A méter

Ausztráliában él Omár cica, a világ legnagyobb macskája. Hossza l méter.

   Őseink a hosszúságokat lábban mérték, gondolom sokat vitázhattak, kinek a lába legyen az egység. A XVIII. század vége felé fogadta el a francia Konvent azt a törvényt, amelynek értelmében Franciaország, a világon elsőként, bevezette a decimális méterrendszert. Ettől kezdve egy méter egyenlő volt a Föld egyenlítőjén mért kerületének negyvenmilliomod részével. Ettől kezdve használták a „méter” kifejezést, a görög metron szó alapján. Jó választás volt, a név és a mérce hamar elterjedt, szinte az egész világon.

   Aztán hosszú ideig mérésügyi szempontból a Párizsban őrzött platinum-iridium ötvözetből készített mérőrúd lett a meghatározó. Ennek mintájára készítették a nemzeti etalonokat, amelyek úgynevezett másodrendű etalonok. A magyar méterrudat egy párizsi műszerész készítette, Nagy Károly csillagász vásárolta meg, bicskei csillagvizsgálója számára 1864-ben, amelyet aztán felkínált a Magyar Tudományos Akadémiának.

   De minden országban készítettek használati mérőelemeket is. Az Országos Mérésügyi Hivatal H-keresztmetszetű, vas-nikkel ötvözetű, a hőingadozásra gyakorlatilag érzéketlen etalont használt. Más országokban készítettek hegyikristályokból is hiteles mércét.

   A méter használatának jogi háttere onnan származtatható, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia az 1878-as boszniai okkupáció után aláírta a méteregyezményt. Ezután a Monarchia valamennyi országában törvényt alkottak a méter használatáról. Létrehozták a megyei mértékhitelesítő hivatalokat és elrendelték a hiteles mérőeszközök megjelölésének formáját. A hivatalos hitelesítésre szakemberek képeztek ki.

   1948-ban nemzetközi megállapodás történt a méter pontosabb meghatározására. Úgy látszik, nem találták elég pontosnak a rudakkal való összehasonlítást. Átvették a fizikából a hullámmozgás fogalmát és kerestek hozzá egy stabil atomot. A métert a kripton (egy nemesgáz) atomja sugárzásából vezették le. Ez egymilliószor pontosabb érték, mint bármelyik fémből készült etalon.

   De még ez sem volt elég. 2011-től ugyancsak nemzetközi megállapodással a métert  a fénynek vákuumban mért sebessége alapján állapítják meg, ez több ezerszer pontosabb, mint a kriptonsugárzás. Ilyen pontosságra az okostelefonok és GPS-rendszerek memóriakártyáihoz, valamint az űrkutatáshoz használt műszerek működtetéséhez van szükség.

   Ha valaki hitelesíteni kívánná a colstokját, megteheti Párizsban az Igazságügyi Minisztérium épületének falán. (Place Vendôme)

Láng Róbert