Állásfoglalás az APEH-eljárással kapcsolatban avagy a MUISZ – APEH csata
5 perc olvasás
Vegza-túra hadművelet
A Magyar Utazásszervezők és Utazási Irodák Szövetsége elnöke 2007. július 12-én levélben fordult az Adatvédelmi Biztoshoz, amelyben az APEH egyes megyei igazgatóságai vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatos eljárását kifogásolta az utazási irodáknál. A MUISZ Titkárság többszöri sürgetésére 2008. január 25-én az Adatvédelmi Biztostól válasz érkezett.
Vegza-túra hadművelet
A Magyar Utazásszervezők és Utazási Irodák Szövetsége elnöke 2007. július 12-én levélben fordult az Adatvédelmi Biztoshoz, amelyben az APEH egyes megyei igazgatóságai vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatos eljárását kifogásolta az utazási irodáknál. A MUISZ Titkárság többszöri sürgetésére 2008. január 25-én az Adatvédelmi Biztostól válasz érkezett.
A probléma az volt, hogy egyes megyei APEH irodák ezért vagyonvizsgálati eljárást kezdeményeztek, vagy más vagyonvizsgálati eljárások során spájzoló jelleggel átkutatták és feldozgozták egyes utazási irodák nyilvántartását abból a célból, hogy adatgyűjtés jellegűen minél többinformációt szerezhessenek a nagyértékű utak befizetőiről.Az állásfoglalás lényege, hogy az APEH ellenőrzésének célja nem lehet „általános adatgyűjtés", hanem csak az adott adózó adókötelezettségeinek ellenőrzése.
Az eredményt ismerjük: csak a zöldfülűek fizetik be Magyarországon a drága külföldi utakat. Mások külföldön, legnépszerűbb ország Ausztria.
http://www.muisz.com/index.php?inc=bemutat
Az Index cikke a spájzolásról:
http://index.hu/gazdasag/magyar/uti0213/
Elüldözi az utasokat az APEH:
http://valasztas.mno.hu/portal/522694
Sajtat panaszuk, (már csak a google cache-ban elérhető, ezért mi újraközöljük:)
Vegza-túra
Aggódnak az irodák: a tél a drágább, egzotikus utazások szezonja, mely az utasok pénztárcáját vizslató APEH vagyonosodási vizsgálatainak újabb hullámát szabadíthatja az utaztatókra.
Az utazási irodák attól tartanak, megismétlődnek a tavasszal már sokak által megszenvedett, utaszaklató APEH-ellenőrzések. Akkoriban több vészjelzés is érkezett az utaztatóktól, hogy az adóhatóság utasokra fókuszáló irodai ellenőrzései sok esetben a szomszédos országok határ menti utaztatóihoz terelték a magyar klienseket. Bár az irodák országszerte beszámoltak hasonló esetekről, a jelenségnek az Ausztriához közelebb eső, s a bécsi reptértől csupán 1-2 órára fekvő dunántúli és fővárosi irodák voltak leginkább szenvedő alanyai. Az egyik utaztató elmondta: megtörtént, hogy az adóhatóság emberei számlaellenőrzés során elkérték az utaslistát is, és ebből szemezgették ki azokat, akiknek a számlájába bele kívántak tekinteni. Jellemzően a nagy értékű túrákra befizető utasokra voltak kíváncsiak. Ennek aztán gyorsan híre ment, s többen azt jelezték utaztatójuk felé, hogy nem szívesen teszik ki magukat egy APEH-vizsgálatnak, s inkább a szomszédos Ausztriában fizetik be útjukat, készpénzben, mert magánügy, hogy mire és mennyit költenek. Az iroda vezetője több megyéből is hallott hasonló esetekről.
A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségéhez számos segítségkérő megkeresés érkezett a tagoktól, ezért utánajártak az ide vonatkozó szabályoknak. Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke arra hívta fel az irodák figyelmét, hogy egy néhány évvel ezelőtti rendelkezés alapján az APEH csak annak a célszemélynek a befizetéseit vizsgálhatja, aki ellen más ügyben már vizsgálat folyik. Csak konkrét, személyre szóló adatokat kérhetnek el, vagyis az utaslista tabu, azt a hatóság nem böngészheti át.
Bár az irodák eszerint járnak el, korántsem biztos, hogy az utasokat ez az ígéret megnyugtatja, s nem választanak mégis határon túli utaztatót abbéli félelmükben, hogy több százezres utazásuk szemet szúr a hatóságnak. Az egyik iroda elmondása szerint a nyári szezonban még nem tapasztaltak szembetűnő lemorzsolódást, mert az utasok úgy vélhették, a jellemzően 100-200 ezer forintos befizetések még nem érik el az APEH ingerküszöbét. Félő azonban, hogy a téli szezonban ez már nem így lesz.
A jelenség több szempontból is káros lehet: egyrészt jelentős versenyhátrányt okoz az irodáknak, másrészt súlyos bevételektől esik el a magyar gazdaság is, hiszen ha a teljes szervezés kint történik, az adóbevételek sem itt csapódnak le. Ráadásul, miközben a magyar irodák a hazai hatóságokkal igyekeznek közös nevezőre jutni, s elérni azt is, hogy a rájuk vonatkozó szabályozás ne nehezítse tovább a tevékenységüket, a szomszédban azonnal felkészültek a magyarok fogadására a határ menti irodákban. Az egyik, piacot jól ismerő szakember beszámolt róla: máris rengeteg magyar kollégát csábítottak át a határ túlsó felére, anynyira megnövekedett az igény a magyar nyelven történő kiszolgálásra. Sőt előszeretettel alkalmaznak szlovákiai magyarokat is, akik mindkét ország utasaival anyanyelvükön tudnak beszélni.
Az utazási irodák egyetértenek azzal, hogy a feketegazdaság visszaszorítása és az adó alól kibújók felelősségre vonása fontos. Ám bíznak benne, hogy ez nem társul piacuk elvesztésével. Hiszen ettől amúgy eddig nem kellett tartaniuk, mert annak ellenére, hogy a kinti ár a nagyobb volumen miatt talán egy kicsit alacsonyabb, általános a vélemény, hogy a magyar utak tartalmasabbak, színvonaluk jobb.
Az adatvédelmi biztos hivatala:
