Alma mater
3 perc olvasás
Ki is volt Teleki Blanka? – kérdezték tőlem, ha szóba került, hogy a névadó gimnáziumban érettségiztem. Úgy emlékszem, eleinte annyit mindenki tudott róla, hogy ő alapította az első leány líceumot (gimnáziumot) Budapesten, az 1848-as Szabadságharc előtti években. Az intézetben magas színvonalú oktatás folyt. A történelmet Vasvári Pál tanította, aki nemcsak csinálta a történelmet, hanem a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma: ELTE) történelem szakos tanári diplomát is szerzett.
Ki is volt Teleki Blanka? – kérdezték tőlem, ha szóba került, hogy a névadó gimnáziumban érettségiztem. Úgy emlékszem, eleinte annyit mindenki tudott róla, hogy ő alapította az első leány líceumot (gimnáziumot) Budapesten, az 1848-as Szabadságharc előtti években. Az intézetben magas színvonalú oktatás folyt. A történelmet Vasvári Pál tanította, aki nemcsak csinálta a történelmet, hanem a Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma: ELTE) történelem szakos tanári diplomát is szerzett.
Később aztán hozzáolvastunk, tájékozódtunk, kikerekedett az életrajz. 1806-ban született, arisztokrata családban. Gróf széki Teleki Blanka festőművésznek készült, Münchenben és Párizsban tanult. (Érdekes, híres festőművész nők alig vannak. Angelica Kauffman, Käthe Kollwitz és Elizabeth Robinson jut eszembe, azért biztos akadnak még. De elenyészően kevesen, Mi lehet ennek az oka? Czeizel professzor lehetett volna a megmondhatója.)
Teleki Blanka aktívan bekapcsolódott az 1848-as eseményekbe. A bukás után üldözött forradalmároknak nyújtott menedéket. Besúgás alapján elfogták, az osztrák haditörvényszék tíz évi várfogságra ítélte. Négy év után amnesztiával szabadult a kufsteini börtönből 1857-ben.
Kufstein után Franciaországba ment, Párizsban lakott a Rue Vaugirard 37. szám alatt. A ház falán most márványtábla őrzi emlékét. Nevét hazánkban tizenkét általános iskola, gimnázium, szakközépiskola és kollégium viseli. A többi között Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Tiszalökön, Füzesabonyban.
A Városligetnél lévő budapesti iskolának az én időmben két bejárata volt, egy a lányok, egy a fiúk számára, a zuglói Ajtósi Dürer soron. Három, egymástól teljesen elzárt egységből állt, leány és fiú általános iskola és gimnázium, valamint fiúkollégium. A koedukált tanítást csak tíz évvel később engedélyezte az oktatást felügyelő tárca.
A kollégiumban tanulószobák, hálószobák, ebédlő, könyvtár, be- és kijárni az Ida utca 6. számú kapun lehetett, nem volt átjárás az épülettömb iskolai részébe. (Talán a lányokat féltették a kollégistáktól?) Az előadásokra az épülettömböt megkerülve mentünk. Diáklányokat nem is láttunk, ők más időpontban jöttek-mentek. A bentlakásos kollégiumot csak vasárnaponként reggel hattól este nyolcig lehetett elhagyni. Hajnalban öttől-hétig azért kimehettünk a Városligetbe, verseket, érettségi tételeket tanulni.
A középiskolákban akkor az érdemjegyek 1-től 7-ig tartottak. Akinek az érettségi tárgyakból több volt a 7-ese (kitűnő), mint az 6-osa (jeles) és ennél rosszabb jegye más tárgyakból sem volt, az „kitűnően rendűen érettségizett" és nem kellett írásbeli felvételi vizsgát tenni a felsőoktatási intézményekben. (A szóbelin azért helyt kellett állni.)
Láng Róbert
