“Álrendőrök” az október 23-i rendezvényeken -avagy rendfenntartás gebinben …
3 perc olvasás 
Ha nem rendőr, akkor…
Megengedhetetlen, hogy bármely civil szervezet tagjai Rendőrség feliratú autóval, a BRFK, illetve annak egy nem létező szervezeti egysége karjelvényét viselve, rendőrségi rádiót használva, lényegében rendőrnek tűnve tevékenykedjenek a tömegrendezvények biztosítása során.
Ha nem rendőr, akkor…
Megengedhetetlen, hogy bármely civil szervezet tagjai Rendőrség feliratú autóval, a BRFK, illetve annak egy nem létező szervezeti egysége karjelvényét viselve, rendőrségi rádiót használva, lényegében rendőrnek tűnve tevékenykedjenek a tömegrendezvények biztosítása során.
A szóban forgő civil szervezettel a Budapesti Rendőr Főkapítányság tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátására kötött szerződést, holott ilyen tevékenységre a fővárosban a Készenléti Rendőrség is felkészült.
A korábbi évek tapasztalatai alapján Szabó Máté a Rendőrség 2009. október 22-23-i tömegkezelési tevékenységével kapcsolatban hivatalból folytatott vizsgálatot. Ennek során a korábbi évekhez képest alapvetően pozitív tapasztalatokat szerzett: alig néhány előállításra került sor, a fővárosban lényegesen kevesebb kordont állított fel a rendőrség, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket megfelelően biztosította, az ünnep rendbontás nélkül ért véget. Az ombudsman mindössze a kordonkorlátokra vonatkozó néhány szabálypontosításra tett volna javaslatot.
A biztos munkatársai több rendezvény helyszínén láttak olyan személyeket, akik BRFK , illetve BRFK Tűzoltó és műszaki mentő szolgálat feliratú karjelvényt, fekete – más rendőri szervnél nem rendszeresített – egyenruhát viseltek, a hátukon Készenléti szolgálat , illetve Tűzoltóság felirat volt olvasható, rendőrségi rádiót, megkülönböztető jelzéssel felszerelt, rendőrségi címerrel és Rendőrség felirattal ellátott személygépkocsit használtak.
Az ombudsman kérdéseivel megkereste az országos rendőrfőkapitányt és tőle azt a tájékoztatást kapta, hogy a rendőri szerveknél nem viselnek fekete, készenléti szolgálat illetőleg tűzoltóság feliratú egyenruhát, a BRFK-n nincs tűzoltó és műszaki mentő szolgálat nevű szervezeti egység. A BRFK tulajdonában van a rendezvények helyszínén látott gépkocsi, amelyet – tűzoltási feladatokról szóló megbízási szerződéssel – egy polgárőr és önkéntes tűzoltó egyesületnek adtak használatba.
A biztos rámutatott: egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy egy civil szervezet tagjai Rendőrség feliratú, megkülönbözető jelzéssel felszerelt gépjárművet használjanak, és ezzel tevékenységük – nyilvánvalóan nem létező – rendőri jellegére utaljanak. Az ilyen látszat keltése alkalmas arra, hogy alapjaiban ingassa meg a rendőrség iránti közbizalmat – mondta ki az állampolgári jogok biztosa.
Szabó Máté aggodalomát fejezte ki amiatt, hogy bár jelezte az országos és a fővárosi rendőri vezetésnek ezt a visszás helyzetet, annak megszűntetéséről, vagy vizsgálat indításáról nem kapott értesítést. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a rendőrség feladatát nem szabadon választja, azt az Alkotmány határozza meg, és a tevékenysége sem részben, sem egészben nem privatizálható. A biztos utalt a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról hozott ítéletek azon megállapítására, hogy jogállamban nem lehet megtörni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát. Ennek még a látszatát is kerülni kell – tette hozzá Szabó Máté.
Az ombudsman kiemelte, hogy visszásságot okoz, ha egy egyesület tagjai a rendőri állományhoz tartozást imitáló ruházatban és rendőrséginek tűnő gépjárművel vesznek részt rendezvények biztosításában. A visszásság súlyát pedig különösen növeli, hogy mindezt kifejezetten a BRFK-val kötött megbízási szerződés keretében teszik.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a rendezés érdekében az Országgyűléshez, legfőbb ügyészhez, az igazságügyi és rendészeti miniszterhez, valamint az országos rendőrfőkapitányhoz fordult.
