Antall József — Kései Memoár

Osskó Judit 1992 júniusa és 1993 májusa között kilenc, egyenként két-három órás beszélgetést rögzített magnószalagra ez került kiadásra egy 286 oldalas interjú kötet formájában húsz évvel később. A Corvin kiadó jóvoltából.

Osskó Judit 1992 júniusa és 1993 májusa között kilenc, egyenként két-három órás beszélgetést rögzített magnószalagra ez került kiadásra egy 286 oldalas interjú kötet formájában húsz évvel később. A Corvin kiadó jóvoltából.

A kötet fülszövegében többek között a műről így ír az interjú készítője:

„ Az interjúk szövegén nem változtattam nem szerkesztettem át, nem rövidítettem és nem egészítettem ki, mert úgy hiszem, az élő beszéd helyenkénti kócossága is hozzátartozik ahhoz a jellegzetes Antalli beszédstílushoz, előadásának hangulatához, amire az olvasók emlékezhetnek. Arra a csapongó, a gondolatmenetből olykor kilépő, sajátos asszociációs rendszerre, amely nagyon is jellemző szellemi magatartást fejez ki. Ez az interjúfolyam ugyanis dokumentum, amelynek módosítását, átformálását az ö közreműködése nélkül nem volna illő végrehajtani. „

Messzemenőként helyesnek tartom, hogy Osskó Judit nem javított bele. Németh Miklóstól kedve minden magyar miniszterelnökkel volt módom interjút készíteni Antall József kivételével. Vele néhányszor találkoztam két háromszor fogott velem kezet. Nem volt könnyű  vele találkozni nagyon elfoglalt ember volt.

Sok összegzés készült életművéről a könyvben a néhai magyar államfő Mádl Ferenc professzor így ír.

„ Antall József egy életen keresztül készült a végül tragikusan rövid politikusi pályára. Mint a százméteres síkfutó, aki az egész év küzdelmeit sűríti a nagyverseny tíz másodpercébe. Politikusi életműve- az utolsó négy éve- mégsem maradt torzó. Ámbár „ napja múlt", élete nagy kincse velünk maradt. Megadta legújabb kori rendszerünk alaphangját stílusban és tartalomban egyaránt. Politikai, közjogi, etikai elvei és architektúrája átfogta békés forradalmunk gyakorlatának egészét.

Kedv csinálónak a könyvben szereplő .".. beszélgetés 1993. január 31. a szovjet-magyar viszonyról, Páneurópai Piknikről, a szovjet csapatok kivonulásáról, a varsói Szerződés és a KGST felszámolásáról fejezetből idézek amely ez utóbbi eseménnyel kapcsolatos.

„ Amikor a külügyminiszterek bejöttek, a magyar delegátus csak annyit mondott, hogy az álláspont nem változott, Sevardnadze külügyminiszter sem engedett, az eredeti orosz javaslatot támogatják, és a mi javaslatunk nem ment keresztül.Ennek ellenére előttem volt két javaslat, és én a magyar javaslatot olvastam föl, ami az előzetes megállapodással ellentétes volt, hiszen a külügyminiszterek nem ebben állapodtak meg a mi javaslatunk nem kapott támogatást.

Én ,mint elnök megnyitottam az ülést, és utána elkezdtem olvasni a magyar javaslatot, ami a felülvizsgálatot jelentette. Kicsit megállt a levegő-ahogy a résztvevők később mesélték- én közömbös hangon olvastam, és ismertettem, mint a világ legtermészetesebb dolgát. Gorbacsov azt mondta, hogy rendben van."

A könyvet ajánlom elolvasásra elsősorban a benne szereplőknek, akik személyesen átélték ezeket az eseményeket és akik nem éltek .pedig, hogy legilletékesebb ember elmondásából tudják meg a történéseket.

Szarvas István