Szokásaink évszázadokra, évezredekre nyúlnak vissza. Az április elsejei bolondozás, lóvá tevés is. Régi korok emberei szerint bibliai eredetű. Noé április elsején bocsátotta ki a bárkából az első galambot. Ekkor még magasan állt a víz a földeken, a jámbor jószág vissza is repült hamarosan, dolgavégezetlenül. E szerint április elsejének őse a hiábavaló megbízatás emlékét őrzi.

 

Szokásaink évszázadokra, évezredekre nyúlnak vissza. Az április elsejei bolondozás, lóvá tevés is. Régi korok emberei szerint bibliai eredetű. Noé április elsején bocsátotta ki a bárkából az első galambot. Ekkor még magasan állt a víz a földeken, a jámbor jószág vissza is repült hamarosan, dolgavégezetlenül. E szerint április elsejének őse a hiábavaló megbízatás emlékét őrzi.

 

  De beszélhetnénk a szabin nők elrablásáról is. Ókorkutatók szerint április elsején történt. Romulus a szabinokat Neptun-ünnepre hívta meg. A naiv vendégeket alaposan lóvá tették. Az ünnepi játékok helyett elrabolták asszonyaikat, leányaikat.

 

  Az észak-európai mitológia hívői vallják: élt egyszer egy csodaszép óriáslány, Skade, aki szerelmes volt a daliás Balderba, az istenfiúba. Frigyüknek az istenek azt a feltétel szabták, hogy az ara csak lábszemle alapján mehet feleségül választottjához. Valamennyi isten lepelbe burkolta magát tetőtől talpig, csak a lábfejek látszottak. Skade elborzadva nézte a sok csúf lábat, majd kiválasztott egy formásat. Ő az én szerelmem! De nem volt szerencséje, Njord lábát választotta, az esőistenét, akit különben utált. Mégis hozzá kellett mennie és balfogásának emléke néphagyománnyá vált. Mondanom sem kell, hogy mindez április elsején történt.

 

  A tizenhatodik század közepéig a francia naptár április elsején kezdte az esztendőt. Ilyenkor hagyományos szokás szerint újévi ajándékokkal lepték meg egymást a rokonok, barátok, szomszédok. IX. Károly 1564-ben rendelte el, hogy az év január elsején kezdődjék. Úgy, ahogy rendes európai államokban dívik. Az ajándékozások gyakorlata azonban megmaradt a lakosság emlékezetében, még hosszú ideig küldözgették egymásnak   ajándékokat április elsején. Aztán lassan igazi ajándékok helyett inkább tréfás meglepetéseket küldtek. A hamis évkezdetet hamis cselekedettel ünnepelték meg.

 

  Indiáról szóló útikönyvek említik, hogy az április elsejei tréfa ősrégi idők óta divatos Delhiben, Bombayben, Kalkuttában és más nagyvárosokban. A Huli-ünnepek  utolsó napja április elsejére esik. Az ismerősök úgy szórakoznak, hogy egymást ravasz módon becsapják.

Kapitális tréfának számít ha kifürkészik, melyik család utazik el ekkor távoli rokonokhoz. Majd ebédre szóló meghívókat küldenek  számos embernek. Aztán ha farkaséhesen megérkeznek, nem találnak otthon senkit.

 

  A hírlapok áprilisi kacsáinak se szeri, se száma. Egyet azért megemlítenék. Százötven évvel ezelőtt több londoni lapban a következő hirdetés jelent meg: Április elsején reggel nyolc órakor megfürösztik a Tower fehér oroszlánjait. Az érdeklődőket a királyi család szívesen fogadja. Belépés csak a zöld kapun keresztül, legkésőbb hét óra harmincig. Az érdekesnek ígérkező attrakcióra hintók és gyalogosok tömege igyekezett már hajnali három órától. Egymást kérdezgették, melyik a zöld kapu? Aztán kiderült, hogy sem zöld kapu, sem fehér oroszlánok nincsenek a Towerban.

 

  Velünk is gyakran űznek áprilisi tréfát. Csillagjósok, pilótajáték szervezők, nem létező ingatlanokat olcsó áron kínálók, varázsitalt ígérők, három hét alatt tíz kiló fogyást garantálók és még sok.-sok reklám járatja velünk a bolondját. Igaz, nem csupán április elsején, hanem egész évben.

  És ami most következi, az nem tréfa. Április elsején van a házassági évfordulónk. Ezzel az írással köszönteném fel hitvesemet, Sárit.

 

Láng Róbert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük