A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.

A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.

Az Audi Aréna Győrben, a Debreceni Főnix Csarnokban és a Veszprém Arénában, várhatóan összesen tízezer néző előtt fogják eltáncolni a Győri Balett művészei ifj. Harangozó Gyula Diótörő az Arénákban című koreográfiáját. Az eddigi legnagyobb hazai Diótörő előadás a helyszínekhez alkalmazkodva hatalmas, „szélesvásznú" díszlettel készül.

A produkcióban a világ élvonalába tartozó Győri Balett táncművészei mellett a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei, valamint artisták lépnek a színpadra. A koreográfus és rendező ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkinnel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.

A Diótörő az Arénákban a klasszikus darab korszerű, aktuális feldolgozása, mely mai sikerfigurákkal szól a gyerekekhez. Annak érdekében, hogy a modern felfogású, látványos produkcióban a hagyományos balettművészet kedvelői is megtalálják a számításaikat, a szervezők a Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a moszkvai Bolsoj Balett balettszólistáit nyerték meg. Az előadásra a jegyek a www.jegyelado.hu weboldalon, valamint az ismert jegyirodákban vásárolhatók meg, további információ pedig a produkció honlapján (http://diotoroazarenakban.hu) érhető el.

„Ugyanazt az élményt szeretném adni a közönségnek a Diótörőmmel, melyet a darab keletkezésekor az alkotók szántak nézőiknek.
A klasszikus Diótörő történetében a realitás és az álomvilág követik egymást. A darab első felében, Stahlbaumék karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, a Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték a Diótörő herceg és az Egér király Klára kisasszonyért vívott párbajával. Ennek a bábjátéknak hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt a Diótörő herceg a gonosz Egér királytól, és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájába.
Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a darab első felében a mai gyerekeknek, amit a 19. századi gyerekek érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán.
Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni, és a bábjáték helyett a Diótörő herceg egy videójátékon keresztül védi meg szeretett Kláráját az Egér királytól, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, melyet a 19. században a darab alkotói értek el korabeli közönségüknél, hiszen az akkori gyerekek a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videójáték hatására született álmában Klára a mi előadásunkban ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át a Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve.
Őszintén remélem, hogy a ma már klasszikusnak számító, sok ember számára meghatározó gyerekkori színházi élményt nyújtó előadást a 21. század nézőinek is szórakoztatóan és érthetően tudom tolmácsolni" – emelte ki a produkcióról ifj. Harangozó Gyula, az előadás koreográfusa és rendezője.

Ifj. Harangozó Gyula
(rendező-koreográfus, 1956. május 4. -)

Édesapja Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett megteremtője, a Magyar Állami Operaház koreográfusa, karakter-szólótáncosa és balettigazgatója. Édesanyja Hamala Irén, a Magyar Állami Operaház vezető balettmesternője és karakter-szólótáncosnője.
Ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, rendező. Tánctanulmányait az Állami Balettintézetben kezdte, majd a Moszkvai Nagyszínház Balettakadémiáján folytatta, ahol kitűnő eredménnyel diplomázott 1976-ban. Ezután a Magyar Állami Operaház művésze, majd magántáncosa lett. 1981?1991 között a Bécsi Staatsoper első szólótáncosa, 1981?1989 között pedig a müncheni Bajor Állami Operaház állandó vendégszólistája. 1992-től négy éven át nemzetközi balettmenedzserként tevékenykedett. Alapító tagja és művészeti igazgatója volt 1993?2005 között a Magyar Állami Operaházban bemutatott Világsztárok az Operában című nemzetközi balettgáláknak. 1999?2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. 1995-től 2005-ig a Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként, majd 2005?2010 között a Bécsi Staatsoper és a Volksoper balettegyütteseinek és a Staatsoper balettiskolájának igazgatójaként dolgozott. 2013 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója.

Szakmai díjak:
1977 – III. Moszkvai Nemzetközi Balettverseny ? „Legjobb fiatal táncos díja"
1978 – II. Tokiói Nemzetközi Balettverseny ? Aranyérem és a „Legjobb férfitáncos díja"
1981 – Év táncművésze Magyarországon
1983 – Év művésze Münchenben
2000 – Magyar köztársaság Tiszti Keresztje
2004 – Magyar Köztársaság Érdemes Művésze
2005 – A halhatatlanok társulatának örökös tagja
2009 – EuroPas táncdíj
2010 – Osztrák Érdemkereszt a Tudományért és Művészetért
2012 – Kossuth-díj
2015 – Tiszteletbeli Főiskolai Tanár – Magyar Táncművészeti Főiskola

Koreográfiák / színpadra állítások:
Csajkovszkij – Diótörő (Wiener Staatsoper, Volksoper)
Delibes – Coppelia (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper, Török Nemzeti Opera ? Ankara)
Strauss – Térzene (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper)
Kocsák ? Hófehérke és a hét törpe
(Magyar Állami Operaház, Észt Nemzeti Opera ? Tallinn, Rosztovi Zenés Színház ? Oroszország, West Australian Ballet ? Perth)
Minkusz ? Don Quijote (Magyar Állami Operaház, Szerb Nemzeti Színház ? Újvidék)
Csajkovszkij ? A hattyúk tava (Magyar Állami Operaház)
Bécsi Operabál 2006, 2007 (Wiener Staatsoper)
Theodorakis – Zorba (Győri Balett, Szegedi Szabadtéri Játékok)

Rendezés:
Comden-Green-Freed-Brown ¦ Ének az esőben
(Budapesti Operettszínház ? Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukció)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük