ARTista Café – Társművészetek és a cirkusz
4 perc olvasás
2017. január 16-án került megrendezésre a havonta jelentkező ARTista Café beszélgetéssorozat idei első estje a Fővárosi Nagycirkusz manézsában. (lásd: http://euroastra.hu/node/108738) A téma ezúttal a cirkusz és a hozzá kapcsolódó társművészetek voltak. A meghívott vendégekkel Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára beszélgetett.
2017. január 16-án került megrendezésre a havonta jelentkező ARTista Café beszélgetéssorozat idei első estje a Fővárosi Nagycirkusz manézsában. (lásd: http://euroastra.hu/node/108738) A téma ezúttal a cirkusz és a hozzá kapcsolódó társművészetek voltak. A meghívott vendégekkel Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára beszélgetett.
A Társművészetek és a cirkusz című estet a Lúdas Matyi a cirkuszban című műsor már-már élőnek mondható bábelefántja nyitotta meg, akit Zodieru Krisztián állatidomár vezetett át a sejtelmesen kavargó füstfüggönyön.
A bábelefánt elkészítésének rejtelmeibe Bodnár Enikő bábtervező és Szántó Viktória bábdramaturg avatta be a hallgatóságot. Elmondták, hogy előzetesen személyesen ismerkedtek meg a Fővárosi Nagycirkusz műsorában porondra lépő Delivel, az indiai elefánthölggyel. A róla alkotott, egyedülálló báb képes könnyezni és vizet fújni az ormányából, még inkább összezavarva a nagyérdeműt: igazi-e az elefánt. A feltett kérdésre, miszerint van-e helye a bábművészetnek a cirkuszban, egyetértésben igennel feleltek.
Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója szerint a cirkuszművészet egy integráló típusú művészeti ág, amely merít más művészeti ágakból, többek között a színházból, a zene- és táncművészetből. Ha egy művészeti ág nem képes a megújulásra, és haladni a kor szellemével, akkor kétségessé válhat a jövője. Kihangsúlyozta, hogy tiszteli a hagyományokat, és erre kíván építkezni, hogy egy sokkal színesebb, túlélőképesebb művészeti ág lehessen a cirkuszművészet.
Pál Dániel Levente költő, a Fővárosi Nagycirkusz elmúlt évben porondra vitt produkcióinak dramaturgja beszélt arról, hogyan került kapcsolatba a cirkusszal és hogyan készül az előadások szövegkönyve, dramaturgiája.
Zséli Csilla jelmeztervező – aki a Fővárosi Nagycirkusz számos műsorához készített már jelmezeket – elmondta, hogy a cirkuszi kosztümök és jelmezek tervezésekor a legfőbb szempont számára, hogy kik viselik majd őket és milyen mozdulatokat végeznek benne.
Román Sándor koreográfus, az ExperiDance művészeti vezetője szerint a mozgás – akár a színpadon, de még a cirkuszban is – kiemelt fontosságú, amiben nemcsak a technikai tudást kell bemutatni, hanem a karakterek mélyebb mondanivalóját is. A táncművészet manapság már a társadalmi kérdésekre is reflektál, és nem csak egy réteget céloz meg.
Felföldi Anikó Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész tapasztalatai alapján, ha egy színházba valamilyen kuriózum kellett, akkor legtöbbször a cirkuszhoz fordultak – megerősítette, hogy kikerülhetetlen a művészetek összefogása. Véleménye szerint a Lúdas
Matyi a cirkuszban című előadás egy olyan összművészeti produkció, amelyik egy nehéz vállalás és különösen bátor rendezői tett volt, és amely minden újításával együtt mégis tiszteletben tartotta a cirkuszi hagyományokat.
Az est folyamán a Fővárosi Nagycirkusz zenekarának kellemes zenei betétje, Markó Fruzsina handstand produkciója Fábry Pál artistaművész egyedülálló kardegyensúlyozó, keréken átforduló mutatványa és Herczeg Dávid, a Baross Imre Artistaképző növendékének görgőszáma szórakoztatta a közönséget. Ezt követően kötetlen beszélgetés vette kezdetét a manézsban egy csésze tea vagy kávé mellett.
A következő ARTista Café 2017. február 13-án, 18:00 órától lesz a Fővárosi Nagycirkusz manézsában, címe: Helyünk Európa cirkuszművészeti térképén.
Kapcsolódó programok:
Cirkuszi szomszédolás bemutató előadás – 2017. január 28. 19 óra
Cirkuszi szomszédolás cirkuszszakmai bemutató – 2017. január 29. 15 óra
ARTista Café: Helyünk Európa cirkuszművészeti térképén – 2017. február 13. 18 óra
Fővárosi Nagycirkusz
Lantai József
