?Az európai hivatásos labdarúgás jövõjét fenyegeti a gazdasági erõ és a sportbeli hatalom egyre növekvõ összefonódása" – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk egységes európai szintû szabályozást sürgetnek a labdarúgás szabályozására. Az EP kiemelten védené a fiatal játékosokat, és szót emel azért is, hogy a focimeccseket ne kódolt, hanem mindenki számára elérhetõ csatornákon közvetítsék.

 

  ?Az európai hivatásos labdarúgás jövõjét fenyegeti a gazdasági erõ és a sportbeli hatalom egyre növekvõ összefonódása" – áll az EP által elfogadott jelentésben. A képviselõk egységes európai szintû szabályozást sürgetnek a labdarúgás szabályozására. Az EP kiemelten védené a fiatal játékosokat, és szót emel azért is, hogy a focimeccseket ne kódolt, hanem mindenki számára elérhetõ csatornákon közvetítsék.

 

 

Két jelentést fogadott el csütörtökön az EP az európai labdarúgásról. Hans-Gert Pöttering házelnök szerint ezzel ?az EP hozzájárul a labdarúgáshoz kötõdõ erõszak és huliganizmus leküzdéséhez, valamint a rasszizmus és az idegengyûlölet elleni harchoz". Az EP elnöke azt mondta, a parlament szigorúbb intézkedéseket követel az ilyen, diszkriminatív jelenségek ellen.

Felerõsödött a jogbizonytalanság az európai labdarúgásban – állapítja meg az egyik jelentés. A képviselõk szerint szerencsés lenne, ha nemzeti és európai szinten is összehangoltabb önszabályozáshoz lenne a profi fociban.

Egyre erõsebbek az üzleti szempontok

Az átláthatatlanságot a jelentés szerint fõleg az okozza, hogy a professzionális labdarúgást egyre inkább meghatározzák az üzleti szempontok, ugyanakkor – a sport speciális jellegénél fogva – mûködése mégsem írható le teljes egészében a másutt megfigyelhetõ piaci mechanizmusokkal.

?Az Európai Unió éves GDP-jének 3-4 százalékát a sport teremti meg, és a sportra általában átlagosan évi 4 százalékos növekedési arány jellemzõ" – írja a jelentéshez fûzött indokolásában az elõterjesztõ, Ivo Belet (néppárti, belga). A jelentés szerint a jogbizonytalanság ?nemcsak gazdasági szempontból jelent problémát, hanem különösen a labdarúgás társadalmi, kulturális és nevelésben betöltött szerepe tekintetében is, egyidejûleg csökkenti a szurkolók érdeklõdését és a támogatás növelésére irányuló törekvéseket is, valamint aláássa a tisztességes játék (fair play) elvét."

A jelentés ?javasolja, hogy a nemzeti és európai politikai és sportot felügyelõ hatóságok határozott fellépéssel biztosítsanak nagyobb átláthatóságot és jobb irányítást az európai hivatásos labdarúgásban". A dokumentum szerint ?megfelelõbb társadalmi párbeszéd révén a hivatásos labdarúgókat és szakszervezeteik képviselõit is szorosabban be kell vonni a labdarúgás irányításába".

Pénzmosás, dopping, bunda, prostitúció

A  jelentés ?kéri a Tanácsot, hogy dolgozzon ki és fogadjon el intézkedéseket a labdarúgást veszélyeztetõ bûncselekmények, beleértve a pénzmosás, a tiltott fogadások, a dopping és a mérkõzések eredményérõl való megállapodások, valamint a fõbb labdarúgó-eseményeket kísérõ kényszerprostitúció elleni küzdelem céljából".

A parlament ?elítéli a labdarúgó stadionokban történõ erõszakos viselkedés összes formáját, ösztönzi a tagállamokat, hogy a rendelkezésükre álló legszigorúbb intézkedéseket alkalmazzák a sportpályákon történõ erõszak minden formájának csökkentése és felszámolása érdekében, továbbá támogatását fejezi ki az UEFA-nak az erõszak megszüntetése érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban".

A szöveg ?kiemeli a sporton keresztül történõ nevelés jelentõségét és a labdarúgás azon képességét, hogy segíteni tudja a hátrányos szociális helyzetben lévõ fiatalok társadalomba való beilleszkedését". Mindazonáltal a szöveg óv a túl fiatal korú játékosok szerzõdtetésétõl, ez ugyanis a képviselõk szerint a gyermekkereskedelem veszélyét is felveti.

A képviselõk elítélik a ?stadionokban és azok környékén még mindig" meglehetõs gyakorisággal tapasztalható rasszista megnyilvánulásokat.

Az EP arra kéri a Tanácsot, ?erõsítse meg a huliganizmussal kapcsolatos megelõzõ intézkedések és szankciók összehangolását a nemzeti szintû mérkõzések" esetén is.

Ingyenes közvetítést

A dokumentum a már felnõtt korú labdarúgókról így ír: ?A munkaügyi jogszabályok hatékonyabb végrehajtására van szükség valamennyi tagállamban annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos játékosok valamennyi jogukat szabadon gyakorolhassák és munkavállalói kötelezettségeiket teljesítsék". Az európai professzionális labdarúgók mintegy felének nincs aláírt munkaszerzõdése – említi meg az elõterjesztõ a jelentéshez fûzött indoklásában.

A fogyasztók érdekében a jegyek tisztességes és megkülönböztetés-mentes árusítása mellett foglal állást a dokumentum. A képviselõk azt szeretnék, ha a labdarúgó-mérkõzések közvetítése mindenki számára hozzáférhetõ, tehát nem kódolt televíziós csatornákon történne. A közvetítésekbõl befolyt jogdíjak méltányos elosztása szintén célkitûzésként szerepel a dokumentumban.

A veszélyes szurkolók adatait is védenék

A labdarúgással kapcsolatos nemzeti információs pontok vandál szurkolók személyes adataihoz való hozzáférését szigorítaná egy osztrák kezdeményezésre elfogadandó, Giusto Catania (GUE/NGL, olasz) által készített parlamenti jelentés. Egy 2002-es európai tanácsi határozat rendelkezik a veszélyes szurkolók személyes adatainak kezelésérõl. Az osztrák kezdeményezés annyi módosítást jelent, hogy az adatokat a rendvédelmi hatóságok csak kifejezetten a labdarúgó mérkõzésekkel kapcsolatban végzett bûnmegelõzési és bûnüldözési tevékenység során használhatnák fel. Az osztrák elõterjesztéshez fûzött vélemény megállapítja, ?hogy a labdarúgó-mérkõzések mindig is a szurkolók jelenlétében fognak zajlani, ezért olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetõvé teszik, hogy a labdarúgó-mérkõzésekre a lehetõ legteljesebb nyugalomban, az erõszak és a fajgyûlölet megnyilvánulásait elkerülve kerüljön sor".

Jelentéstevõ: Ivo Belet (EPP-ED, BE)

Jelentés: A6-0036/2007

Téma: A profi labdarúgás jövõje Európában

Kulturális és Oktatási Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2130

Ivo Belet

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28257&language=hu

Jelentéstevõ: Giusto Catania (GUE/NGL, IT)

Jelentés: A6-0052/2007

Téma: Biztonság a labdarúgó-mérkõzéseken

Az Osztrák Köztársaság kezdeményezése: a Tanács határozata a nemzetközi vonatkozású labdarúgó-mérkõzésekkel kapcsolatos biztonságról szóló, 2002. április 25-i 2002/348/IB tanácsi határozat módosításáról

Szakbizottság: Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 

Eljárás: konzultáció

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=CNS/2006/0806

Giusto Catania

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28979&language=hu

KÜLKAPCSOLATOK

EP-vita Solana-val az EU külpolitikájáról

Javier Solana, az uniós kül- és biztonságpolitika fõképviselõje is részt vett azon a plenáris ülésen, amelyen az EP a terület 2007-es kilátásait vitatta meg. A témák között szerepelt Koszovó jövõje, az amerikai rakétaelhárító rendszer és a közel-keleti helyzet is.

A kül- és biztonságpolitikai fõképviselõ azt mondta, a közel-keleti helyzet megoldása érdekében az EU támogatja Abbasz palesztin elnök erõfeszítéseit. ?Az EU nem hagyta magára a palesztin népet, és nem is fogja" – mondta Solana, aki szerint a rendezésnél alapelvnek kell lennie a kölcsönös elismerésnek, az erõszakról való lemondásnak és a tárgyalásos útnak.

Solana azt mondta, találkozott az iráni külügyminiszterrel, akinek egyértelmûvé tette: ?az EU nem tudja elfogadni a 15 brit tengerész elfogását". A fõképviselõ fontosnak nevezte, hogy az ENSZ biztonsági tanácsa egységesen szólította fel Iránt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség határozataiból eredõ kötelezettségeinek betartására.

Koszovó kapcsán Solana arra figyelmeztetett, rendkívül nehéz, ha nem lehetetlen, olyan megoldást találni, amely mindkét félnek megfelelõ.  Ehhez – mondta, a biztonsági tanács összes tagjának támogatására szükség van, márpedig Oroszország és Kína megnyerésével lehetnek problémák. A hamarosan induló uniós Koszovó-misszió kapcsán a politikus azt mondta, ?nem engedhetjük meg magunknak, hogy hibázzunk. Ha az EU-nak nem sikerül megteremtenie a Balkán stabilitását, ez az óriási hiba lesz, és csökkenteni fogja befolyásunkat máshol is".

A fõmegbízott szólt az ukrajnai, a fehéroroszországi és a dnyeszteren túli helyzetrõl, a darfúri konfliktus kapcsán pedig arra figyelmeztetett: ?Kína és India rengeteg olajat kap Szudántól, ezért közremûködésük alapvetõ fontosságú".

A tervezett rakétavédelmi rendszerrõl szólva Solana azt mondta, ?az EU-nak errõl nincs döntése, az EU nem egy védelmi szövetség". Viszont a kül- és biztonságpolitika keretében meg lehet és meg is kell vitatni a kérdést a politikus szerint. ?Az érvényben lévõ szerzõdések ezt az ügyet a tagállamok szuverenitásába sorolják, ennek azonban kompatibilisnek kell lennie az EU általános érdekeivel és biztonságával" – fogalmazott. Solana azt mondta, bármely ilyen rendszer befolyásolhatja az Oroszországhoz fûzõdõ kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság nevében Meglena Kuneva, fogyasztóvédelmi biztos szólalt fel. Szerinte az EU-nak, mint a világ jövedelmének negyedét, a világkereskedelem ötödét és a fejlesztési támogatások mintegy 60 százalékát adó, 27 országból álló, közel félmilliárd embert képviselõ szervezetnek megvan a lehetõsége arra, hogy jelentõs szerepet játsszon a világ ügyeiben.

A néppárti Joseph Daul (francia) szerint az EU-nak nem csak Európában kell biztosítania a stabilitást, hanem a világon máshol is bátorítania kell az embereket, hogy ?dobják le magukról a totalitarizmus igáját". Daul szólt a darfúri és a zimbabwei konfliktusról és ?aggasztónak és elfogadhatatlannak" nevezte a brit tengerészek iráni fogva tartását.

Martin Schulz (szocialista, német) a 2009-es EP-választások elõtt szeretné EU-tagként tudni Horvátországot. Ehhez viszont – tette hozzá – el kéne mondani a cseh és lengyel vezetõknek: elõ kell mozdítaniuk az alkotmányról szóló vitát. Schulz szerint sem csehországi, sem lengyelországi rakétavédelmi rendszer nem segítene megoldani a világ gondjait.

A liberális Graham Watson (brit) szerint meg kell ragadni a lehetõséget, amelyet az új palesztin kormány létrejötte kínál. Az Iránban fogva tartott brit katonák kiengedését sürgetõ Watson a Líbiában halálra ítélt bolgár ápolónõk ügyében is uniós fellépést sürgetett.

A vitában egy magyar képviselõ szólalt fel.

Szent-Iványi István (liberális) azt mondta, ?ennek az évnek az egyik legfontosabb külpolitikai kihívása a közös energiaügyi külpolitika alapjainak a megteremtése". A képviselõ szerint ?hiba lenne azt gondolni, hogy bármely tagállam rövid távú érdeke az Európai Unió közös energiabiztonságának érdekétõl eltérhet, vagy azt veszélyeztetheti. Összehangolt fellépésre, hatékony koordinációra és a döntéshozatali mechanizmusok kialakítására van szükség". Szerinte az energiaforrások diverzifikációjához a Kaukázusban, Közép-Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában is aktivizálódnia kell az uniós külpolitikának. Szent-Iványi úgy vélte, a Nabbucco-vezetéknél ?legfõbb ideje, hogy végre a konkrét tervezés és a megvalósítás fázisába lépjünk".

A képviselõ azt mondta, ?Európának elemi érdeke, hogy területének védelmére és a potenciális fenyegetések elhárítására alkalmas képességeket fejlesszen ki vagy állítson hadrendbe. Amíg erre nem képes és nem kész, addig a tagállamoknak joguk van az önálló cselekvésre. Ezt a jogot nem szabad megtagadni Lengyelországtól vagy Csehországtól sem."

KÖLTSÉGVETÉS

Az uniós saját források új rendszere 2014-tõl

Két fázisban teljesen újraszabályozná az Európai Unió forrásait egy 2014-tõl bevezetendõ új mechanizmus – olvasható az EP által elfogadott jelentésben. A fõ cél: visszatérni a saját EU-forrásokhoz – a tagállami befizetések helyett. Egyelõre nincs szó EU-adó bevezetésérõl. Eltörölnék viszont a briteknek járó visszatérítést és az egyéb ?különalkukat".

Újra saját forrásaiból kívánja finanszírozni az unió mûködését az EP – áll a parlament elé kerülõ, Alain Lamassoure (néppárti, francia) által jegyzett, csütörtökön, 458-117-61 arányban elfogadott jelentésben.

Eredetileg ?az 1957. március 25-ei római szerzõdés értelmében az Európai Gazdasági Közösséget csak egy átmeneti idõszakban kellett volna finanszírozniuk a tagállami hozzájárulásoknak, amit a saját források rendszerére történõ átállásnak kellett volna követnie" – magyarázza a jelentés indokolása. ?Ez az átállás végül 1970. április 21-22-én történt meg, amikor az Európai Tanács arról állapodott meg Luxembourgban, hogy megszünteti a tagállami hozzájárulásokat és két valódi saját forráson – mezõgazdasági lefölözéseken és vámokon – alapuló új rendszert vezet be, amelyet egy harmadik, a hozzáadottérték-adón (HÉA) alapuló forrás egészít ki".

Mára azonban ott tartunk, hogy 70 százalékban a tagállami befizetésekbõl mûködik az unió, ami ellentétes a közösséget létrehozó római szerzõdéssel. A képviselõk az eredeti elgondoláshoz kívánnak visszatérni, az új mechanizmust pedig két fázisban vezetnék be.

Átláthatatlan különalkuk, brit visszatérítés

A jelenlegi gyakorlat egyik nagy hibája a jelentés szerint, hogy az átláthatatlan különalkuknak köszönhetõen szinte követhetetlen, mely tagállam mekkora mértékben járul hozzá az unió mûködéséhez. Ráadásul az olykor ?megalázó" alkudozások miatt egyáltalán nem biztosított az igazságos teherviselés. A jelentés többször említi példaként a Nagy-Britanniának járó visszatérítést (rebate), melynek köszönhetõen a nyolcvanas évek közepétõl a britek az uniónak befizetett összeg jó részét kompenzációként visszakapják. Az új rendszer kategorikusan kizárna minden hasonló eljárást.

A mostani rendszer másik nagy hibája a képviselõk szerint, hogy az egyes tagállamok esetleg csak a saját érdekükben lévõ politikákat hajlandóak finanszírozni.

A jelentés problémaként említi azt is, hogy a polgárok számára teljességgel átláthatatlan és érthetetlen a mostani szabályozás.

Az új mechanizmus nem eredményezheti a jelenlegi EU-költségvetés nagyságrendi változását – mondja ki a szöveg.

A reform elsõ fázisa: a nemzeti hozzájárulások rendszerének javítása

?Az ideiglenes és átmeneti elsõ fázis a nemzeti hozzájárulások jelenlegi rendszerének javításához vezetne, amelyre az alábbi politikai elvek alkalmazandók:

  • a tagállamok közötti egyenlõség
  • egyszerû megjelenítés mind a választott képviselõk, mind a polgárok számára
  • szolidaritás és egyenlõ méltóság a tagállamok között
  • politikai kapcsolat megteremtése a bevételek reformja és a kiadások felülvizsgálata között, amint azt az intézményközi megállapodás helyesen tartalmazza
  • a rendszer ideiglenes és átmeneti jellege

A szöveg ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tökéletesített rendszert a lehetõ legegyszerûbb formában jelenítsék meg annak érdekében, hogy az európai polgárok számára érthetõ és átlátható legyen".

Ám a jelentés ?rámutat arra, hogy a jelenlegi rendszernek a javasolt kétlépéses megközelítés elsõ szakaszában kialakított javított változatát ideiglenesnek és átmenetinek kell tekinteni, mivel a tagállami hozzájárulások rendszerének alapvetõ hiányosságai miatt ez politikailag tarthatatlan".

A reform második fázisa: a saját források új rendszere

?A meglévõ mechanizmusok helyettesítése érdekében a közösségi bevételek reformjának célját az Európai Unió valódi saját forrása megteremtésének kellene jelentenie. E célkitûzés és az ennek elérésére irányuló javaslatok egyáltalán nem forradalmiak, hanem csupán az alapító szerzõdések betûjét és szellemét igyekeznek újraéleszteni" – írja a jelentés.

Az új rendszer sarokkövei az alábbiak lennének:

  • A tagállamok adószuverenitása elvének teljes tiszteletben tartása
  • Adósemlegesség
  • Az uniós költségvetés nagyságrendjének változatlansága
  • Az új rendszer fokozatos bevezetése
  • Egyértelmû politikai kapcsolat teremtése a bevételek reformja és a kiadások reformja között

A képviselõk nemcsak a bevételek, hanem a kiadások szerkezeti reformját is elvárják.

EU-adó: még nem

A dokumentum szerint ?rövid távon még nem érkezett el az ideje egy új európai adónak". Az EP ?hangsúlyozza azonban, hogy ez nem zárja ki annak a lehetõségét, hogy amennyiben és amikor a tagállamok új adókat kívánnak kivetni, azzal egyidejûleg vagy egy késõbbi idõpontban úgy határozzanak, hogy felhatalmazzák az uniót arra, hogy közvetlenül részesedjen ezekbõl az adókból".

A szövegben a képviselõk hangsúlyozzák, hogy ?a bevételek és a kiadások közötti kapcsolatnak egy új rendszerre való átállással kapcsolatos megfontolások egyik szempontját kell jelentenie". A parlament ?elutasít minden, a közös agrárpolitika ismételten nemzeti szintûvé tételére irányuló kísérletet".

Fazakas: transzparens, hosszú távon kiszámítható forrásokat

A szocialista Fazakas Szabolcs a vitában azt mondta, ?az Európai Parlament történelmi lehetõség elõtt áll akkor, amikor az intézményközi megállapodásnak köszönhetõen a költségvetési reform során nemcsak a kiadások, hanem végre a saját források kialakításánál is meghatározó szerepet tölt be". Fazakas szerint az EP ?példamutatóan élt ezzel a lehetõséggel".

?A 2007-13-as pénzügyi perspektíva kidolgozásának sokszor kisstílû, méltatlan vitája is bebizonyította, hogy transzparens, hosszú távon kiszámítható bevételi forrásokkal kell rendelkeznünk ahhoz, hogy kiegyensúlyozott döntést hozhassunk" – fogalmazott a politikus.

Fazakas hozzátette: mára a nemzeti parlamentek ?belátták, hogy hosszú távon kell gondolkodni, együtt kell mûködnünk azért, hogy elõremutató, egész Európa jövõjét szolgáló megoldást találjunk".

Surján: túl kell lépni a kivételek közötti egyensúlyozáson

A néppárti Surján László azt mondta, a tárgyalt jelentés ?nem dönt a költségvetés mértékérõl, és nem is akar bevezetni egy európai adót, csupán végiggondolja annak esetleges lehetõségét és következményeit".

Surján a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, semmiképpen nem korán, hanem inkább késõn tárgyalják ezt a kérdést. ?A reform azért várat magára, mert a kivételek kényes egyensúlyának megbontása sérti mindazok érdekeit, akik egy-egy pillanatnyi alkuban érvényesítették a maguk sajátos szükségleteit. Ezen túl kell lépni" – fogalmazott a képviselõ.

A jelentés Surján szerint ?a jelenlegi káosz helyett rendet és igazságosabb teherviselést akar", ezért támogatni kell. A képviselõ szerint a szöveg elfogadásával az EP megmutathatja, ?hogy erõsebb, hatékonyabb és a polgárok számára átláthatóbb Európai Uniót szeretne".

Jelentéstevõ: Alain Lamassoure (EPP-ED, FR)

 Jelentés: A6- /2007

Téma: Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Az Európai Unió saját forrásainak jövõje

Szakbizottság: Költségvetési Bizottság 

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2205

Alain Lamassoure

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=1204&language=hu

Költségvetési iránymutatások 2008-ra

Az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetérõl fogadott el jelentést az EP. A dokumentum szerint az intézmények költségvetésének 2008-ban nem szabadna jelentõsen emelkedniük, mivel az új tagállamok miatt szükséges létszámemelések és bõvítések már megtörténtek. A képviselõk saját asszisztenseik jogi helyzetének rendezését kérik a Tanácstól.

Az Európai Parlament, a Tanács, a Bíróság, a Számvevõszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman, valamint az Európai Adatvédelmi Biztos 2008-as költségvetésével foglalkozik a néppárti, finn Ville Itälä által készített jelentés, amelyet csütörtökön fogadott el az EP.

A szöveg megjegyzi, 2008-as az elsõ olyan költségvetés, ?amelynek nem kell a bõvítéshez, új nyelvek bevezetéséhez vagy más, komolyabb adminisztratív következményekkel járó eseményhez hasonló kihívással szembenéznie".

A jelentés szerint elsõsorban a bõvítés eredményeként az intézmények költségvetése az elmúlt négy év során közel 18 százalékkal növekedett.

A képviselõk véleménye az, hogy ?az intézmények 2008-as költségvetésének elviekben az elõzõ évi költségvetéshez közeli szinten kellene maradnia, mivel semmilyen, a növelést indokoló jelentõsebb esemény (bõvítés, új nyelvek) nem várható".

A parlament garantálná, hogy az EP-képviselõk a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapják, azt szeretné, ?ha valamennyi képviselõ – az újak is – garantáltan a legjobb nyelvi szolgáltatásokat kapná".

Az EP azt kéri a Tanácstól, 2007 szeptemberéig hozzon végsõ határozatot az EP-képviselõknél dolgozó asszisztensek jogállásának rendezésérõl – figyelembe véve a parlament korábbi kérését – ?annak érdekében, hogy lehetõvé tegye a szükséges források kiosztását". A képviselõk szerint a képviselõi asszisztensek szabályzatának elfogadása ?hozzájárul majd a képviselõk által ellátott feladatok minõségének javításához".

A jelentésben a képviselõk ?sajnálják, hogy a hivatalvezetés földrajzilag három különbözõ helyszínre van szétszórva és ez mûködési költségek tekintetében többletkiadással jár, különösen ami az egyik munkahelyrõl a másikra való utazást illeti".

Az EP ?javítani kívánja az európai polgároknak az Európai Parlament jogalkotási és döntéshozatali folyamatban betöltött szerepérõl, az európai politika terén folytatott tevékenységeirõl, valamint a képviselõk és képviselõcsoportok tevékenységeirõl szóló tájékoztatására szolgáló eszközöket".

A jelentés szerint ?a létszámtervnek fõként a két utóbbi bõvítéssel és a hivatalos nyelvek számának bõvülésével összefüggõ közelmúltbeli (négy év alatt 21 százalékos) növekedése után az intézménynek valószínûleg a mûködéséhez elegendõ humán erõforrás áll rendelkezésére".

Az EP-képviselõk biztonságosabb, új belépõkártya-rendszert vezetnének be, és ösztönöznék az elektronikus aláírás használatát.

Jelentéstevõ: Ville Itälä (EPP-ED, FI)

Jelentés: A6- /2007

Téma: 2008-as költségvetési iránymutatások

Költségvetési Bizottság 

Eljárás: költségvetés

Vita: 2007. március 28., szerda

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=BUD/2007/2013

Ville Itälä

http://www.europarl.europa.eu/members/expert/searchForm/view.do?id=28313&language=hu

Perger István/Eu Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük