A körbetartozások mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyûlés elé terjeszt a kormány. A legfontosabb cél, hogy védelmet kapjanak a vállalkozói láncolatban hátrébb lévõ magyar kis- és középvállalkozások is, és biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fõvállalkozótól.

 

 

A körbetartozások mérséklése érdekében szükséges intézkedéseket tartalmazza az a javaslatcsomag, amelyet hamarosan az Országgyûlés elé terjeszt a kormány. A legfontosabb cél, hogy védelmet kapjanak a vállalkozói láncolatban hátrébb lévõ magyar kis- és középvállalkozások is, és biztosan hozzájussanak pénzükhöz a fõvállalkozótól.

 

 

A körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra becsülhetõ. Ennek csaknem fele az építõiparban halmozódott fel.

A kormány elkötelezett a körbetartozások mértékének mérséklésében, amely összetett, több területet felölelõ szabályozás kialakítását igényli. Az Országgyûlés tavaly decemberben döntött úgy, hogy a körbetartozás jelenségének orvoslására komplex vizsgálatot, szakmai és társadalmi egyeztetést kell elvégezni.

A munkára egy olyan munkacsoport jött létre, amelyben 8 minisztérium és 12 szakmai szervezet fejtett ki intenzív munkát. Ennek eredményeként született meg a jelenség visszaszorítását szolgáló javaslatcsomag.

Az elõterjesztés több törvény – a csõdeljárásról szóló törvény, a közbeszerzésekrõl szóló törvény és a Polgári Törvénykönyv – módosítására tesz javaslatot, valamint olyan, hosszabb távon kidolgozásra kerülõ elképzeléseket is tartalmaz, melyek kedvezõ hatással lehetnek a körbetartozások visszaszorítására.

A javaslatcsomag a csõdtörvény tervezett módosításával lehetõvé tenné, hogy a fizetési határidõt követõ 15 nap elteltével – ha az adós nem vitatja, de nem is egyenlíti ki tartozását az adóssal szemben – megindítható legyen a felszámolási eljárás, ha a például a hitelezõ írásbeli felszólítására sem egyenlíti ki tartozását adósa.

A közbeszerzési törvény módosításának több javaslata is a vállalkozók kiszolgáltatottságát csökkenti, többek között az, hogy közbeszerzési eljárást csak úgy lehetne megindítani, ha az ajánlatkérõ tájékoztatást ad arról, hogy rendelkezésére áll az ellenszolgáltatás fedezete.

A vállalkozások helyzetét javítja az is, ha idõben hozzájutnak a szükséges információkhoz, ezért közzé kellene tenni például a nyertes ajánlattevõ és az ajánlatkérõ között megkötött szerzõdés tartalmát, valamint azt is, hogy a fõvállalkozó kifizette valamelyik alvállalkozóját, vagy esetleg megtagadta a fizetés teljesítését.

A Polgári Törvénykönyv módosításával az építési vállalkozók számára biztosítana hatékony eszközt a törvényes jelzálog. E biztosíték a jelzálogjognak az építési-szerelési szerzõdés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanra történõ bejegyzésével jönne létre, és a tervezet szerint két elõfeltétele volna: a megrendelõ és a vállalkozó között létrejött vállalkozási szerzõdés és a vállalkozó bejegyzési kérelme.

Kormányszóvivõi Iroda

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük