A Szernt Jobb védõbura és ereklyetartó nélkül

Augusztus 20. az egyik legõsibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja.

Az Országgyulés döntése értelmében 1991-tõl augusztus 20-a, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja. István királyunk sírját 1038. augusztus 20-án – szentté avatásakor – nyitották fel a székesfehérvári bazilikában.

A Szernt Jobb védõbura és ereklyetartó nélkül

Augusztus 20. az egyik legõsibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja.

Az egyház azóta is ezt a dátumot tartja ünnepként.

A Szent Jobb 1862-benAz ünnepet sokan és sokszor próbálják átértékelni. A lgutóbbi ötlet az egyxházi jelleg csökkentésére a Nemzet Születésnapja javaslat éppen a mostani kormánytól. Pedig Rákosi megtette ezt azzal, amikor I. Istvánról beszélt és ünnepe kapcsán a gondosan augusztus 20 ra idõzített Alkotmány elfogadasát ünnepelte. De volt olyan idõ, amikor egyszerû aratóünnepként, az Uj kenyér ünnepeként ünnepelték, illetve ebben a minõségében még ma is ünneplik.

István király törvényeivel a keresztény tanításokat az állam minden alattvalójára kötelezõvé tette. Nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötodik, ezek élén érsek, illetve püspök állt.

A Szent Jobb mai állapotábanA keresztény tanítás a királyság legszilárdabb bázisává, a megtelepült társadalom mindennapi életének megtartó erejévé vált. A kitûnõ hadviselõ és belsõ ellenfelein gyõzedelmeskedõ, erõskezû uralkodó 1038-ban a történészek becslése szerint 63 éves korában hunyt el.

A szentté avatás alkalmából Szt. László emeltette ki Szt. István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az erekje orzésére Szt. László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot.

A Szent Jobb története

A Szent Jobb története Szent István király halála után trónviszályos, zûrzavaros idõk következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstõl, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt – és a bazilika alatt lévõ sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erõt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A kincstár õre Merkur volt, aki késõbb eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el.Mikor Szent László hírt hallott az ereklyérõl, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a ?tolvajnak" és a Szent Jobb megtalálásának helyén, elsõ királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezõváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob).

Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban õrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdõdött a Szent Jobb vándorútja, mikor is elõször Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, késõbb (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétérõl, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje õrizte, majd a rend megszûnése után, 1865-tõl az esztergomi fõegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos õrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bõvelkedo idoszaka a két világháború közti évekre tehetõ. Ennek is kiemelkedõ eseménye volt az 1938-as esztendo.

Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a ?kettõs szentév" programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év elõkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették elsõ apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését – a Szent István jubileumi évet – elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban. (ez volt a Szent Jobb különvonat, amelynek eredeti látványtervét kapta ajádékul idén Dr Erdõ Péter bíboros hercegprímás Gyurcsány László miniszterelnöltõl, szokatlan figyelmességként.)

Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus bezárását követõen rendezték.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megõrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott orizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig. Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el nagy királyunk ereklyéjét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján,

1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a Nemzeti Ereklyét megilletõdve és áhítattal.