2024.március.28. csütörtök.

EUROASTRA – az Internet Magazin

Független válaszkeresők és oknyomozók írásai

A Szent Jobb körmenet története

3 perc olvasás
 <span class="inline left"><a href="/node/4482"><img class="image thumbnail" src="/files/images/kormenet.thumbnail.jpg" border="0" alt="Körmenet 1930-as évek" title="Körmenet 1930-as évek" width="100" height="64" /></a><span style="width: 98px" class="caption"><strong>Körmenet 1930-as évek</strong></span></span> <p>A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínûleg azért jelentkezett viszonylag késõn, mivel nem egy állandó helyen õrizték, sõt folyton az eltûnésétõl, elrablásától rettegtek.</p><p>

 körmenet 1930-as évekKörmenet 1930-as évek

A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínûleg azért jelentkezett viszonylag késõn, mivel nem egy állandó helyen õrizték, sõt folyton az eltûnésétõl, elrablásától rettegtek.

 körmenet 1930-as évekKörmenet 1930-as évek

A XIX. század második felében kezdett kialakulni a Szent István-kultusz lényeges eleme, a Szent Jobb ereklyéjének körmeneten való körülhordozása. Ez a szokás szervesen hozzátartozik az ereklyekultuszhoz; a Szent Jobbal kapcsolatban valószínûleg azért jelentkezett viszonylag késõn, mivel nem egy állandó helyen õrizték, sõt folyton az eltûnésétõl, elrablásától rettegtek.

A körmenetek a várkápolnabeli õrzés idején kezdõdtek meg: az 1862-tõl a ma is használt Lippert-féle rekeszzománcos ereklyetartóban vitték a Szent Jobbot a Mátyás-templomig és vissza. A Szent Jobb elsõ magyarországi ?körútja" az 1771-es Raguzából (Dubrovnik) történõ hazahozatalakor kezdõdött, amikor Gyõrött és Pannonhalmán több napig mindenki által megtekinthetõ és tisztelhetõ volt. Rendszeressé azonban csak 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították.

1944 õszén a koronázási jelvényekkel együtt a Szent Jobbot is elvitték Budáról, sõt az országból is. 1945. augusztus 19-én a salzburgi érsek segítségével hozták vissza az ausztriai Mattsee-bõl, így a második világháború utáni elsõ augusztus 20-án már ismét körmenetben vitték végig a romos utcákon – ezúttal azonban nem a budai várban, hanem Pesten, a ferencesek temploma és a Szent István-bazilika között. A következõ évben ismét a bazilika környékén volt a körmenet útja.

1947-ben maga Mindszenty József bíboros vezette a tömeget a bazilikától a Hõsök teréig. Ekkor közel félmillió ember vett részt a Szent István napi körmeneten. A következõ évben a kommunista vezetõk már nem engedélyezték a felvonulást vallási és nemzeti tartalma miatt. 1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az ?Alkotmány napjának", ?az új kenyér ünnepének" nevezték.

Több mint negyven éves szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetõk is. 1988-ban a 950. évfordulón a Szent Jobb ismét elkerült õrzõhelyérõl, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.

szent jobb körmenet 2004Szent Jobb körmenet 20041990 óta augusztus 20-a ismét Szent István ünnepe Magyarországon. Budapesten a legfontosabb események a Bazilika körül zajlanak. Innen indult a Szent Jobb-körmenet is: elöl István király jobb kezének ereklyéje, mögötte pedig keresztények és nem keresztények ezrei a ?Szent István tér – Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca – Szent István tér" útvonalon.

Ma augusztus 20-án a rossz idõjárás miatt – a meterologia piros riasztást adott ki – a kormenet elmaradt. Ennek ellenére többezren, akik kiszorultak a Szent István bazilikából, ahol az ünnepi misét celebrálta Dr. Erdõ Péter  bíbiros prímás a zuhogo esõben kivárták a szertartás végét.

Magyar Kurír

EZ IS ÉRDEKELHETI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

1973-2023 WebshopCompany Ltd. Uk Copyright © All rights reserved. Powered by WebshopCompany Ltd.