Az adatvédelmi biztos a bankfiókok környezetének kamerás megfigyeléséről
3 perc olvasás
Az adatvédelmi biztos szerint a bankfiókok belső kameráinak minőségi cseréje nem vet fel adatvédelmi aggályokat. Jóri András azonban különösnek nevezi a bankfiókok külső környezetének kamerás megfigyelésére tett javaslatot, amelyet csütörtöki sajtókonferenciáján Bencze József országos rendőrfőkapitány ismertetett. A bankok környezetének megfigyelése a főkapitány szerint a bankrablások megelőzését szolgálná.
Az adatvédelmi biztos szerint a bankfiókok belső kameráinak minőségi cseréje nem vet fel adatvédelmi aggályokat. Jóri András azonban különösnek nevezi a bankfiókok külső környezetének kamerás megfigyelésére tett javaslatot, amelyet csütörtöki sajtókonferenciáján Bencze József országos rendőrfőkapitány ismertetett. A bankok környezetének megfigyelése a főkapitány szerint a bankrablások megelőzését szolgálná.
A közterületet megfigyelő kamerák közbiztonsági, bűnmegelőzési, illetve bűnüldözési célú felszerelését és működtetését a rendőrség előterjesztésére az illetékes települési önkormányzat engedélyezheti. A biztos szerint azonban a jóváhagyás előtt az önkormányzat köteles megvizsgálni, hogy valóban a térfigyelés az egyetlen megmaradt eszköz, vagy vannak más, az alkotmányos jogokat kevésbé sértő megoldások.
A térfigyelés ugyanis jogkorlátozással jár, mégpedig a kamerával megörökített járókelők magánszférához és személyes adatokhoz fűződő jogának csorbításával. Másrészt a tapasztalatok szerint a kamerák nem visszafogják a bűnözést, csak átkényszerítik oda, ahol nincs térfigyelés – állapította meg a biztos
Az ötlet azért is különös, mert egy bankrabló, aki felkészül a tettére, nyilván arra is számít és annak megfelelően viselkedik, hogy már az utcán láthatják a kamerák, ezért ettől az eszköztől nem várható a bankrablások számának csökkenése. Nem egyértelmű az sem, mit ért a rendőrség a bankok megközelítési útvonalán – az mettől meddig terjed – mert ebben a megfogalmazásban végső soron jelentheti akár a teljes település, vagy városrészek bekamerázását is.
Tisztázandó kérdés az is, hogy amennyiben mégis ilyen megoldás mellett döntenének, ki állja a költségeket. Nem volna kívánatos, hogy a magánbankok biztonsága vélt megerősítésének árát a társadalomra hárítsák, állami intézmények közpénzből fizessék. A bankok még a mai gazdasági válság idején is elég tőkeerősek ahhoz, hogy a kamerázásnál hatékonyabb eszközöket vezessenek be a biztonságuk javítására – véli Jóri András adatvédelmi biztos, aki a bankfiókok belső, tehát magánterületen lévő kameráinak minőségi javításában nem lát adatvédelmi kivetnivalót.
