Az állam ne avatkozzon be jobban a gazdaságba!

Ettore TedeschiA jelenleg alkalmazott amerikai és európai gazdasági politika veszélyes, mert a nagyobb állami beavatkozás a nemzeti gazdaságokba a politikai erő gyengülésével járhat az egész nyugati világban – mondta Ettore Gotti Tedeschi, a vatikáni bank vezetője.

Ettore TedeschiA jelenleg alkalmazott amerikai és európai gazdasági politika veszélyes, mert a nagyobb állami beavatkozás a nemzeti gazdaságokba a politikai erő gyengülésével járhat az egész nyugati világban – mondta Ettore Gotti Tedeschi, a vatikáni bank vezetője.

A jelenleg alkalmazott amerikai és európai gazdasági politika veszélyes, mert a nagyobb állami beavatkozás a nemzeti gazdaságokba a politikai erő gyengülésével járhat az egész nyugati világban – mondta Ettore Gotti Tedeschi, a vatikáni bank vezetője.

Az olasz bankszakember 2009 óta áll a Vallási Művek Intézete, a vatikáni bank élén, korábban pedig a Banco Santander, Európa legnagyobb privátbankja élén állt, de számos vezető európai pénzintézetben is vállalt már vezető szerepet, valamint pénzügyi etikát tanított a Milánói Katolikus Egyetemen. Meggyőződéses kapitalista hírében áll, aki elkötelezett az egyház társadalmi tanítása iránt.

A Vatikán félhivatalos lapja, a L'Osservatore Romano január 14-i számában írt cikkében Tedeschi arra a veszélyre figyelmeztet, hogy egyre erősebb a befolyása a John Maynard Keynesről elnevezett keynesiánus gazdasági politikának az Atlani-óceán mindkét oldalán, aminek következtében a kormányok egyre inkább beavatkoznak a gazdasági életbe.

A vatikáni bank vezetője egy amerikai közgazdász és filozófus, Hunter Lewis 2009-es könyvét idézi, amelynek címe Where Keynes Went Wrong: And Why World Governments keep creating Inflation, Bubbles and Busts (kb.: Ahol Keynes elhibázta: miér hoznak létre állandóan inflációt, buborékokat és csődöt a kormányok). A könyv Tedeschi szerint jól bemutatja a Keynes teoretikai hibáit és elméletének súlyos gyakorlati következményeit.

Röviden összefoglalva Keynes szerint válság idején a fogyasztási keresletet a kormányok beavatkozásával kell elősegíteni, ahelyett, hogy a megtakarításra biztatnának. Tedeschi szerint Keynes válságkezelő taktikájának eredményeit láthatjuk most az Egyesült Államokban, ahol a kormány politikája a növekvő közkiadásokon alapul – és így a növekvő államadósságon -, hogy így ösztönözzék a magánszektor gazdasági tevékenységét, benne a keresletet és a foglalkoztatottságot. Az Obama-adminisztráció ugyancsak Keynes nyomdokaiban egyre több pénzt nyomtat, beindult a bankóprés, ami fokozza az inflációt, valamint megemelte az adókat, hogy így több bevételhez jusson az államháztartás.

Tedeschi szerint ez a gazdasági politika a magánadósságok „nacionalizációjához", azaz államadóssággá tételéhez vezet. Tedeschi ugyancsak kritizálta, hogy az amerikai kormány segélyt adott azon magánbankoknak, amelyek túl sok hitelt adtak fedezet nélkül. Ez megint csak oda vezet, hogy a kormány egy jobban beavatkozik a gazdasági életbe.

Európában mindennek az ellenkezője igaz. Mivel nincs sok magánadósság, ezért privatizációval próbálják csökkenteni a nagy közadósságot. Ez ugyancsak keynesiánus beavatkozás, amely a sokat gúnyolt megtakarítások ellen hat.

Mindennek ellenére a kormányok az óceán mindkét oldalán államadósságnövelő keynesiánus politikát folytatnak, hogy fenntartsák a termelés, a fogyasztás és a foglalkoztatottság szintjét. A mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábak is a növekvő kiadásokat ösztönzik, ahelyett, hogy a takarékoskodást segítenék elő. Ha ösztönzik arra az embereket, hogy takarékoskodjanak, akkor azok, akik egyébként megtennék, költekezni fognak.

A zéró kamatláb pedig egyszerűen átcsoportosítja a vagyont azoktól, akik erényesen takarékoskodtak, azokhoz, akik felelőtlenül költekeztek, gyakorlatilag ez rejtett adó, amit a takarékoskodókra vetnek ki, és ami az eladósodott, gazdas államokat, bankárokat és üzletembereket gazdagítja – írja Tedeschi a Vatikán félhivatalos lapjában. – A nulla kamatláb alternatívája akár a gazdasági összeomlás is lehet, a nulla kamatláb fenntarthatatlan és veszélyes.

Ugyanis lerombolják a megtakarításokat, megtakarítások nélkül viszont nem igen lehet fedezetet teremteni a bankhiteleknek sem. A nulla kamatláb ráadásul hozzájárul a kötvényekkel való és az ingatlanspekulációhoz, tovább illuzórikus, mesterséges értékeket teremt, ahelyett, hogy letörné őket; a fogyasztás fokozásával még kockázatosabb hiány felé terel; és mindent egybevetve ahhoz a hithet vezet, hogy a piac nem tudja korrigálni magát.

A legnagyobb veszély, hogy a nulla kamatláb elősegíti, hogy a kormányok nekilássanak a gazdaság menedzselésének, anélkül, hogy korrigálnák a verseny elégtelenségeit és a torzulásokat.

A jövőben az inflációt arra használhatják mint az Egyesült Államokban, mint Európában, hogy eltüntessék a hatalmas hiányokat. A hiány ugyanis most háromszor annyi, mint a GDP. A fogyasztási index kontrollálásával sokkal inkább lehet felügyelni az inflációt.

Aki új adóktól remél széleskörű állami kontrollt a gazdasági élet felett, az ezzel meg is erősítené a most gyengébb politikai osztályt az egész nyugati világban – írja a vatikáni bank igazgatója.

A vatikáni bank vezetőjének cikkét a CNA foglalta össze.

Magyar Kurír

szg