Az Európai Parlamenti választásokat megelőző héten újból felfelé kúsztak az euro-periféria kötvényhozamai. Bár a helyzet korántsem drámai, az olasz-, a spanyol-, és a görög 10 éves állampapírok hozama mégis jelzi, hogy egyes piaci szereplők aggódni kezdtek az euroszkeptikus, illetve a radikális pártok megerősödésének lehetősége miatt. Az EP választás eredménye jelzést adhat az európai polgárok integrációs elkötelezettségéről.

Az Európai Parlamenti választásokat megelőző héten újból felfelé kúsztak az euro-periféria kötvényhozamai. Bár a helyzet korántsem drámai, az olasz-, a spanyol-, és a görög 10 éves állampapírok hozama mégis jelzi, hogy egyes piaci szereplők aggódni kezdtek az euroszkeptikus, illetve a radikális pártok megerősödésének lehetősége miatt. Az EP választás eredménye jelzést adhat az európai polgárok integrációs elkötelezettségéről.

"A választások eredménye gazdasági szempontból azért lényeges, mivel a válságból kifelé kapaszkodó uniós tagországok számára – például az ukrán-orosz krízis és annak Európai Uniós kezelése kapcsán – ismét előtérbe kerülhet az integráció és a közös fizetőeszköz ügye. Az elmúlt évek európai adósságválsága miatt számos tagország jelentős megszorításra és az integráció lazítására kényszerült, ezek utóhatásai pedig a folyamatosan növekvő euro-szkepticizmus formájában mindennap érzékelhetőek. Mi várható a jövőben euro-szkepszis, vagy integráció? A hétvégén választ kapunk talán erre a kérdésre." – mondta Pósa Viktor, az Admiral Markets magyarországi partnere.

A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a konzervatív Európai Néppárt az elérhető 751 mandátumból 221-et szerezhet meg, a szocialisták állnak a második helyen 194 mandátummal,  megelőzve a 62 lehetséges mandátumra becsült Liberális Demokratákat. Bár az előzetes esélylatolgatások azt valószínűsítik, hogy az euroszkeptikus pártok súlya a jelenlegi 12%-os arányt követően akár 20%-osra duzzadhat az EP-ben, az igazán nagy kérdést ezen erők lehetséges együttműködése jelenti.

"Az Európai Parlament összetétele alapvetően határozhatja meg a következő ötéves periódus európai irányvonalát: a polgári szabadságjogoktól, a munkaerőpiaci szabályozáson át az egységes piac szorosabbra fűzéséig. Mindennek alakulásában az euroszkeptikus, illetve a populista erők esetleges térnyerése jelentő̋s befolyással bírhat." – mondta Pósa Viktor.

Bár az európai válságkezelésbe – közvetett vagy közvetlen módon – több kormányzat, így például a görög és az olasz is belebukott, addig a hétvégi választáson az európai polgárok egyszerre formálnak véleményt az eddigi válságkezelésről és az elképzelt európai jövőről.

Mindeközben a legutóbb adatsorok alapján az eurozóna gazdasága fokozatosan magára találhat. A londoni székhelyű Markit Economics gazdaságkutató intézet által összeállított, áprilisi, kompozit beszerzési menedzserindex[1]immár a tizedik egymást követő hónapja tartózkodik az 50-pontos szint felett, amely az üzleti aktivitás további javulását vetíti előre. Bár az euroövezeti gazdaságok teljesítménye korántsem egységes és a munkanélküliségi ráta az eurozónában csak kis mértékben csökkent a történelmi csúcshoz képest, azonban a javulás jelei már itt is láthatóak.

"A fahéjas csiga kumarin tartalmán, a roamingdíjak eltörlésén, vagy az európai bankunió kérdésén túl a következő öt év további izgalmakat tartogat" – mondta Horváth Zoltán, az Admiral Markets vezető elemzője. "Ha az orosz-ukrán krízis nem csillapodik, és mindez az európai energiapiacra is kihat, akkor mind gazdasági, mind pedig monetáris értelemben az európai integráció szorosabbra fűzése várható."

 


[1] A Markit havonta kétszer publikál adatsorokat az európai feldolgozóipar-, és a szolgáltatói szektor közel 5000 szereplőjének megkérdezésével. A fenti két adatsorból képzett kompozit beszerzési menedzserindex esetében az 50 pontos határ alatt érték az üzleti aktivitás javulását; míg az 50 pont alatti érték a kilátások romlását vetíti előre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük