Az élelmiszer-biztonsági Jogsértési Listával kapcsolatos visszásságokról
5 perc olvasás 
A földművelésügyi miniszternek csak arra van törvényi felhatalmazása, hogy az élelmiszer-biztonság jogszabályi előírásainak megsértése esetén nyilvánosságra hozza a jogsértő személy vagy szervezet nevét és a jogsértéssel kapcsolatos további információkat. A minisztériumnak nincs jogi lehetősége arra, hogy már a jogsértés jogerős megállapítását megelőzően bárkit is a honlapján található jogsértési listán szerepeltessen – figyelmeztetett Szabó Máté ombudsman.
A földművelésügyi miniszternek csak arra van törvényi felhatalmazása, hogy az élelmiszer-biztonság jogszabályi előírásainak megsértése esetén nyilvánosságra hozza a jogsértő személy vagy szervezet nevét és a jogsértéssel kapcsolatos további információkat. A minisztériumnak nincs jogi lehetősége arra, hogy már a jogsértés jogerős megállapítását megelőzően bárkit is a honlapján található jogsértési listán szerepeltessen – figyelmeztetett Szabó Máté ombudsman.
Jogerős hatósági határozat nélkül került fel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) honlapján vezetett élelmiszer-biztonsági jogsértési listára – panaszolta egy élelmiszeripari és kereskedelmi társaság. Kifogásolta azt is, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatás arról, milyen módon lehetséges a törlés a listáról. Mivel az ügyben a jogbiztonság követelményével, valamint a tisztességes eljáráshoz való joggal kapcsolatos visszásság gyanúja merült fel, a biztos vizsgálatot indított és tájékoztatást kért a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől.
A miniszter tájékoztatása szerint a jogsértési listán nem csupán azokat az információkat szükséges nyilvánosságra hoznia, amelyek az élelmiszer-biztonsági jogsértést jogerősen megállapító, végrehajthatóvá nyilvánított határozatokban szerepelnek. Az Alkotmányból eredő egészségvédelmi, fogyasztóvédelmi feladatának és az uniós szabályozásból következő kötelezettségének megfelelően már pusztán a jogsértés gyanúja esetén is mielőbb tájékoztatnia kell a lakosságot a nem biztonságos, vagy egészségügyi kockázatokat jelentő termékekről – érvelt a miniszter. Szerinte ez nem minősülhet szankciónak, így a vizsgálattal érintetteket sem szükséges erről külön értesíteni, egyébként pedig az élelmiszerlánc törvény alapján a jogsértés jogerős megállapításától számított két év elteltével a minisztérium automatikusan törli a listáról a jogsértőt.
Az ombudsman ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a problémát a gyakorlatban éppen a két eltérő rendeltetésű és célú jogi eszköz összemosása okozza. Meg kell különböztetni ugyanis az élelmiszer-biztonsági jogsértések elkövetésének nyilvánosságra hozatalát, mint szankciót, valamint élelmiszer-biztonsági veszélyhelyzetben a lakosság tájékoztatását, mint megelőző intézkedést. A miniszternek a törvény alapján lehetősége van arra, hogy megelőző intézkedésként, rendkívüli esemény, például súlyos élelmiszer-hamisítás esetén, a veszély elhárítása érdekében közérdekű közleményben adjon gyors tájékoztatást a lakosságnak.
A biztos szerint a vizsgált ügyben az élelmiszerlánc törvény a miniszternek kizárólag arra ad felhatalmazást, hogy a jogszabályi előírások megsértése esetén hozza nyilvánosságra a jogsértő személy vagy szervezet nevét és jogsértéssel kapcsolatos további információkat. A hatósági határozatnak magának kell tartalmaznia azt a tájékoztatást, hogy a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján kötelezően megjelenteti a jogsértő nevét, címét, valamint a jogsértéssel kapcsolatos alapvető információkat. Az FVM azonban a vizsgálat elrendelése után, de még az élelmiszer-biztonsági jogsértés jogerős megállapítását megelőzően tette a céget a honlapon található jogsértési listára, eljárásával pedig a biztos megállapítása szerint a panaszos társaság tisztességes eljáráshoz és jó hírnévhez való jogával összefüggő visszásságot okozott.
Az ombudsman az FVM honlapján található Jogsértési Listával kapcsolatban megállapította, hogy a táblázat hiányos, következetlen, a jogsértésekkel kapcsolatos információkat nem egységes kritériumok szerint tartalmazza, így még az élelmiszerlánc-törvényben rögzített feltételeknek sem felel meg. Mindez a jogbiztonság követelményének sérelmét okozza.
Az ombudsman felkérte a minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Jogsértési Listára kizárólag a jogsértés jogerős megállapítását követően, egységes szempontrendszer alapján, teljes körűen, az élelmiszerlánc törvény rendelkezéseinek megfelelően kerüljenek fel az információk. Az országgyűlési biztos szerint a tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, hogy a listáról akkor sem törlik automatikusan a bejegyzést, ha a bíróság a határozatot a jogsértés jogerős megállapításától számított két éven belül hatályon kívül helyezi. Ezért az ombudsman javasolta a miniszternek, hogy kezdeményezze az élelmiszerlánc törvény módosítását.
