Az élelmiszerek Egyharmada Még Mindig A Kukákban Landol

Üzleti és környezetvédelmi szempontból is pazarlás, hogy a megtermelt élelmiszereknek közel egyharmada válik hulladékká anélkül, hogy felhasználták volna.

Az élelmiszerhulladékok mennyiségének növekedése egyszerre vezethető vissza a szállítási útvonalak meghosszabbodására, az átlagos háztartások méretének zsugorodására, valamint a fogyasztói szokások átalakulására. Éppen ezért minden korábbinál fontosabb, hogy az élelmiszergyártók olyan csomagolószereket alkalmazzanak, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, valamint frissen tartani, továbbá a fogyasztói igényeknek is megfelelnek. Amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk – hívják fel a figyelmet a Rondo Hullámkartongyártó Kft. szakértői.

Világszerte megoldatlan probléma a fejlődő országok gyorsan gyarapodó népességének megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel történő ellátása, miközben a fejlett országokban az élelmiszerpazarlás okoz egyre nagyobb fejtörést. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országokban mintegy 800 millióra tehető az éhezők száma, miközben a Föld országaiban megtermelt élelmiszerek nem kevesebb, mint 30 százaléka válik hulladékká anélkül, hogy felhasználnák, vagy elfogyasztanák.

Európai uniós szinten évente közel 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba. Például csupán az Egyesült Királyságban naponta 1,6 millió darab banánt dobnak ki amiatt, hogy a héja elkezd barnulni. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét már az üzletekben leselejtezik, tehát el sem jut a fogyasztóikig – derül ki a csomagolóipari vállalatokat tömörítő, The Industry Council for research on Packaging and the Environment (Incpen) nevű nemzetközi szakmai szervezet kutatásából.

Pedig üzleti és környezetvédelmi szempontból is súlyos érvek szólnak a hatékonyabb felhasználás mellett. Így például az Agrárgazdasági Kutató intézet adatai szerint az élelmiszerpazarlás Magyarországon évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteséget okoz. Eközben az agráriumot és az élelmiszeripart a legnagyobb környezetterhelő ágazatok között tartják számon. Elegendő a mezőgazdaság műtrágya-felhasználásra és munkaigényességére, vagy az állattenyésztő telepek üvegházhatású gázok kibocsátásában betöltött szerepére gondolni.

Az élelmiszerhulladékok mennyiségének növekedése több okra vezethető vissza. Egyrészt a logisztika fejlődésének köszönhetően a szállítási útvonalak egyre hosszabbá válnak, megnövelve a fizikai sérülések és a romlékonyság kockázatát. Az egy háztartásban élők átlagos száma pedig egyre csökken, pl. Magyarországon már kevesebb, mint 2,4 fő. Így a háztartások egyre kevesebb élelmiszert fogyasztanak alkalmanként, s ezzel párhuzamosan nő a megmaradó, hulladékká váló élelmiszerek részaránya.

Felesleges és elkerülhető környezetterheléssel jár minden olyan termék előállítása, amelyet végül nem használnak fel, vagy nem fogyasztanak el, ám számos megoldás segít a pazarlás csökkentésében. „Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb, hogy olyan csomagolószereket alkalmazzunk, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, frissen tartani, s optimális kiszerelést biztosítani" – mondta el Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője. A legmegfelelőbb csomagolás kiválasztása könnyen számszerűsíthető előnyökkel jár. Így például az Incpen szakértői kiszámolták: amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk, legyártatjuk.

A tudatos választás és vásárlás már csak azért is fontos a környezet védelme szempontjából, mert a december hagyományosan a legforgalmasabb hónap minden évben. Tavaly az év utolsó hónapjában 907 milliárd forintot tett ki a fogyasztói költések összege, s idén ez az összeg további 30-40 milliárd forinttal nőhet a becslések szerint.

„A csomagolóipar rugalmas reagál a megváltozott igényekre. Így képes költséghatékonyan és gyorsan, nagy mennyiségben olyan csomagolóanyagokat gyártani, amelyek a termékek fizikai védelme és eltarthatósága szempontjából is optimális megoldást kínálnak, s a vevők speciális igényeinek is megfelelnek" – fejtette ki Sigray Mária.

Különösen jó mutatókkal rendelkeznek a hullámkarton csomagolószerek. A papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően eleve kisebb a szállítás okozta környezetterhelés, s ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsösrekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, amely a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék.

Környezetvédelmi szempontból előnyös, hogy a hullámkarton csomagolóanyagok száz százalékban újrahasznosíthatóak. „Mindez már ma is a mindennapos gyakorlat része. Így például a Rondónál előállított csomagolóanyagok kb. 70 százalékát hulladékból származó másodnyersanyag felhasználásával gyártják úgy, hogy a kész csomagolóanyag a legmagasabb minőségi elvárásoknak is eleget tesz" – hangsúlyozta a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.