A nyári természeti katasztrófák, mindenekelõtt a görögországi erdõtüzek kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP kedden.

 

A nyári természeti katasztrófák, mindenekelõtt a görögországi erdõtüzek kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP kedden.

?Az 1871 óta a világon pusztító legsúlyosabb tûzvész Görögországban súlyos nemzeti tragédiához vezetett", ?több mint hatvan ember életét vesztette, sokan megsebesültek, több mint 250 ezer hektárnyi erdõ és bozótos terület égett le, állatok vesztek oda, sok ház és ingatlan semmisült meg, és teljes falvak váltak a lángok martalékává" – áll az EP által megszavazott állásfoglalás bevezetésében.

A nyári tûzvészek ?Európában együttesen több mint 700 ezer hektárnyi erdõs és növényzettel borított területet érintettek", ezzel egyidejûleg pedig más területeken ?fõleg az Egyesült Királyságban súlyos áradásokra került sor, melyek legalább tíz ember életét követelték" – így a szöveg.

Az EP ?részvétét fejezi ki, és szolidaritásáról biztosítja az életüket vesztettek rokonait és az érintett területek lakosságát", továbbá ?tiszteletét fejezi ki a hivatásos és önkéntes tûzoltók elõtt".

A parlament felszólítja ?az Európai Bizottságot, hogy az idõigényes eljárásokat mellõzve és az adminisztratív akadályokat elkerülve rugalmasan és haladéktalanul mozgósítsa az Európai Unió Szolidaritási Alapját".

Az EP ?méltányolja az Európai Unió, a tagállamok és más országok szolidaritását az érintett régiók iránt, ami az erdõtüzekbõl eredõ vészhelyzetek során repülõgépek, tûzoltó felszerelések és tapasztalat rendelkezésre bocsátásában, valamint a hatóságok és mentõszolgálatok számára nyújtott dicséretre méltó segítségben nyilvánult meg".

A parlament szerint a természeti katasztrófák ?mérete és következményei gyakran túlmutatnak a regionális és nemzeti méreteken és kapacitásokon, és mielõbbi hatékony európai szintû elkötelezettséget tesznek szükségessé".

A parlament kéri a ?vészhelyzetekben gyorsan reagáló európai hadtest felállítását", továbbá ?sürgeti az Európai Bizottságot, hogy kérjen a tagállamoktól a természeti katasztrófák kezelésére vonatkozó operatív programokat, és kérje, hogy osszák meg az azok végrehajtására vonatkozó tapasztalatokat".

Az EP felszólítja a tagállamokat, ?szigorítsák a környezet megrongálásáért, különösen az erdõtüzeket okozó bûncselekményekért kiszabott büntetéseket".

A képviselõk szerint ?az erdõterületek hosszú távú megóvásának elõfeltétele a vidéki térségek elnéptelenedésének megakadályozását célzó, a különösen a fiatal generációk számára diverzifikált módon megélhetést biztosító, a fenntartható turizmust és szolgáltatásokat a vidéki területekre vonzó modern infrastruktúrát megteremtõ regionális vidékfejlesztési tervek fenntartható programozása és végrehajtása".

Az EP ?sürgeti a tagállamokat, hogy újraerdõsítési programok révén biztosítsák, hogy valamennyi leégett erdõterület maradjon erdõ, és ne engedjék meg a földhasználati mód megváltoztatását". Az erdõsítésre elnyert, de nem arra használt uniós pénzeket visszakövetelnék a képviselõk.

A parlament ?elítéli az illegális építkezések legalizálásnak gyakorlatát a védett és általában nem engedélyezett területeken, és sürgeti, hogy azonnal állítsanak le minden, a görög alkotmány módosítása révén az erdõk védelmének csökkentésére irányuló kísérletet".

Elfogadták Lévai Katalin jelentését a jobb uniós jogalkotásról

A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban: ezzel a címmel írt jelentést Lévai Katalin. A kedden elfogadott dokumentumban az EP támogatja az Európai Bizottság erõfeszítéseit ezen a téren, és az uniós intézmények egyenrangú részvételét sürgeti a folyamatban.

A Lévai Katalin (szocialista) által jegyzett, kedden kézfelemeléssel, módosítás nélkül megszavazott dokumentum emlékeztet: az Európai Bizottság az utóbbi években ?jobb szabályozás", illetve ?jobb jogalkotás" címszó alatt igyekszik javítani a közösségi jogalkotás minõségét, értelmezhetõségét, hatékonyságát.

A jelentéstevõ szerint ?a jobb szabályozás a költségek alacsonyan tartása mellett a modern, racionális és hatékony jogalkotásból származó elõnyök maximális kiaknázására törekszik azért, hogy a termelékenységet, a növekedést és mindezek révén a foglalkoztatottságot az egész Európai Unió területén magas színvonalon biztosítani lehessen".

Az Európai Bizottság 2006. november 14-én kiadott, ?Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata" címû közleményére reagál most az EP által elfogadott kerülõ szöveg.

A jelentésben az EP ?határozottan támogatja az EU joga eredményességének, hatékonyságának, koherenciájának, számonkérhetõségének és átláthatóságának megerõsítését szolgáló, jobb szabályozásra irányuló folyamatot".

Ennek során a képviselõk a következõket várják el:

  • ?a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;
  • valamennyi érintett résztvevõvel folytatott széles körû és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;
  • a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelõsségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek nyilvános ellenõrzés alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minõségében jár el;
  • bármely, az egyszerûsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;
  • az egyszerûsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését."

Lévai: 150 milliárd euró pluszt hozna a jobb szabályozás

Plenáris felszólalásában Lévai Katalin szólt arról, hogy a tagállamok tapasztalatai azt bizonyítják, a hatóságok sokat tehetnek a jogszabályi adminisztratív akadályok lebontásáért. Ilyen uniós szintû lépésekkel az Európai Bizottság szerint másfél százalékkal lehetne növelni az EU gazdaságát és mintegy 150 milliárd euró szabadulna fel a beruházások számára – mondta a képviselõnõ.

Lévai támogatásáról biztosította azt a célkitûzést, hogy a jogszabályi környezet a szükségesség, az egyszerûség és a hatékonyság elvein alapuljon, legyen polgárbarát és kerülje a felesleges túlszabályozást. Az egyszerûsítési folyamatnak ugyanakkor teljesen átláthatónak kell lennie, és abba be kell vonni az Európai Parlamentet, illetve egyéb szakértõket, civil szervezeteket is – így a jelentéstevõ.

A politikus a döntéshozóktól független, kiváló minõségû munkát végzõ uniós hatásvizsgáló testületet hozna létre.

A parlament a jobb jogalkotásról három további jelentést is elfogadott. Bert Doorn (néppárti, holland) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról, Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szabályozási környezet egyszerûsítésének stratégiájáról, Manuel Medina Ortega (szocialista, spanyol) pedig a nem kötelezõ erejû jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeirõl írt.

Jelentéstevõ: Lévai Katalin (PES, HU)

Jelentés: A6-0273/2007 – A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban

A jogalkotás minõségének javítása az Európai Unióban – a program stratégiai vizsgálata

Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2095

Lévai Katalin

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=L%C3%A9vai&partNumber=1&language=HU&id=28200

Jelentéstevõ: Bert Doorn (EPP-ED, NL)

Jelentés: (A6-0280/2007) – A jogalkotás minõségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása – 13. éves jelentés

A jogalkotás minõségének javítása (2005): a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása – 13. éves jelentés

Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2006/2279

Bert Doorn

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Doorn&partNumber=1&language=HU&id=4500

Jelentéstevõ: Giuseppe Gargani (EPP-ED, IT)

Jelentés: (A6-0271/2007) – A szabályozási környezet egyszerûsítésére vonatkozó stratégia

a Bizottság munkadokumentumáról: "Elsõ jelentés a szabályozási környezet egyszerûsítésére vonatkozó stratégiáról"

Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2096

Giuseppe Gargani

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Gargani&partNumber=1&language=HU&id=4562

Jelentéstevõ: Manuel Medina Ortega (PES, ES)

Jelentés: (A6-0259/2007) – A nem kötelezõ erejû jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei

A nem kötelezû erejû jogi eszközök (ún. soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményei

Jogi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2028

Manuel Medina Ortega

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Medina+Ortega&partNumber=1&language=HU&id=1337

A portugál elnök Strasbourgban: uniós reform, szolidaritás, Afrika, környezetvédelem

Kedden délben szólalt fel az Európai Parlamentben Aníbal Cavaco Silva, a 2007 második felében az unió soros elnökségét adó Portugália államfõje.

A portugál elnök Strasbourgban azt mondta, országa soros elnöksége alatt az egyik legfõbb prioritás a reformszerzõdés véglegesítése lesz az Európai Tanács júniusi kompromisszuma alapján. Aníbal Cavaco Silva bízik abban, hogy ezzel sikerül túljutni ?az európai integrációs folyamat eróziójának korszakán".

A szerzõdéssel kapcsolatos viták lezárása után az államfõ szerint az európai polgárokat közvetlenül érintõ kihívásokra kell koncentrálni: a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra, a biztonságra, a környezetvédelemre, az energiapolitikára és a globalizációra.

Cavaco Silva kiemelten szólt szolidaritás fontosságáról, a szegénység elleni küzdelemrõl és a szociális integrációról. ?El kell ismernünk, hogy a szociális modellt hozzá kell igazítani a globalizált világ és az információs és tudás alapú társadalom új kihívásaihoz és összefüggéseihez" – fogalmazott az elnök.

A portugál államfõ az unió elsõ számú, stratégiai partnereként kezelné Afrikát, ennek megfelelõen nagy jelentõséget tulajdonít az õsszel megrendezendõ EU-Afrika csúcsnak.

Cavaco Silva úgy vélte, az energiapolitikának és a környezetvédelemnek vezetõ szerepet kell játszania az európai integrációban.

Aníbal Cavaco Silva 1939-ben született. 1985 és 1995 között portugál miniszterelnök volt. Államfõi hivatalába 2006 márciusában iktatták be, miután független jelöltként nyert a januári elnökválasztáson.

Felszámolná az EP az egységes piacon meglévõ akadályokat

Az európai egységes piacot elemzi az EP jelentése. A képviselõk innovatívabbá, hatékonyabbá és mindenki számára elõnyössé tennék az unió belsõ piacát.

?Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén" – ezzel a címmel készített saját kezdeményezésû jelentést Jacques Toubon (néppárti, francia). A dokumentumot kedden, 534 igen, 119 nem, 27 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselõk.

A szöveg szerint az uniós egységes piac ?olyan példa nélküli vívmány, amely a fogyasztók részére szélesebb választékot és alacsonyabb árakat nyújt, az üzleti szféra részére versenyképes és dinamikus környezetet teremt, és lehetõvé teszi az európai kultúrák közötti eszme- és tapasztalatcserét".

A képviselõk úgy vélik, ?a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jelentõs elõrehaladást tett lehetõvé a szolgáltatások piacának megvalósítása felé", az euró bevezetése pedig ?meghozta az átláthatóságot, a hatékonyságot és az egységes piachoz való könnyû hozzáférést".

A parlament ?hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden polgár egységesen részesüljön az egységes piac elõnyeibõl". A képviselõk szerint ?csak egy következetes fogyasztóvédelemmel párosuló társadalmi kohézió vezethet arra, hogy a polgárokban jobban tudatosuljanak az egységes piac vívmányai által nyújtott elõnyök". Az EP ösztönözné a munkavállalók szabad mozgását az egységes piacon belül, és az Európai Bizottságtól a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó átfogó stratégia megalkotását várja.

A szöveg kitér az adminisztratív terhek csökkentésére, a környezetvédelem fontosságára is. A jelentéstervezetben az áll, hogy ?a fenntartható és versenyképes energiahasználatot ösztönzõ egységes piaci politika létfontosságú e célok eléréséhez". A szövegben a parlament üdvözli az uniós állam- és kormányfõk ezirányú lépéseit, ?sajnálja azonban, hogy nem hangsúlyozták kellõképpen az atomenergia lehetséges szerepét".

A képviselõk szerint ?az EU csak akkor fog jól fejlõdni egy globális gazdaságban, ha eléri vagy akár felülmúlja kereskedelmi partnerei innovációs kapacitását", ezért – teszik hozzá – ?az EU-nak külön intézkedésekre van szüksége az egységes piac innovatívabbá tétele érdekében".

Az EP ?az általános érdekû szolgáltatásokról szóló, a Szerzõdésekhez csatolandó jegyzõkönyvhöz kapcsolódó 2007. évi kormányközi konferencia megbízatásával összhangban felkéri a bizottságot, hogy kezdeményezze az általános érdekû szolgáltatások jogállásával kapcsolatos jogi bizonytalanságok elhárítását, különös tekintettel az állami támogatás és a közbeszerzés szabályaira".

Jelentéstevõ: Jacques Toubon (EPP-ED, FR)

Jelentés: (A6- /2007) – Az egységes piac felülvizsgálata: az akadályok és elégtelenségek kiküszöbölése jobb végrehajtás és alkalmazás révén

Belsõ Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 

Eljárás: saját kezdeményezés

Vita: 2007. szeptember 4., kedd

Jogalkotási figyelõ:

http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=2&procnum=INI/2007/2024

Jacques Toubon

http://www.europarl.europa.eu/members/public/yourMep/view.do?name=Toubon&partNumber=1&language=HU&id=28198

Perger István /EU Parlament sajtószolgálat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük