Az ombudsman a rendészeti szervek együttműködésének egy problémájáról
3 perc olvasás
A beavatkozó szervek – tűzoltók, mentők, rendőrség – egymás közötti kommunikációjában, valamint a bevetések irányítása során nem használják ki maradéktalanul az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR) technológiai előnyeit – mutatott rá Szabó Máté, aki elengedhetetlennek nevezte a rendszer lefedettséget és kapacitást növelő fejlesztését.
A beavatkozó szervek – tűzoltók, mentők, rendőrség – egymás közötti kommunikációjában, valamint a bevetések irányítása során nem használják ki maradéktalanul az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer (EDR) technológiai előnyeit – mutatott rá Szabó Máté, aki elengedhetetlennek nevezte a rendszer lefedettséget és kapacitást növelő fejlesztését.
Több tucat olyan település van az országban ahol – a készenléti szervek szerint – nincs EDR lefedettség és ezt a biztos nem tartotta megnyugtatónak. Vizsgálatát is azért indította, mert a rendszer alkalmazása alapvető jogok érvényesülését is befolyásolja. Az ombudsman megállapította például azt, hogy az M6 autópályán anélkül indulhatott meg a forgalom, hogy a készenléti szervek kommunikációja ott véglegesnek tekinthető módon kiépült volna.
Álláspontja szerint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során a megfelelő kapacitású, kézi készülékes lefedettség biztosítása olyan biztonsági minimum, amelyet a tervezés, az engedélyezés, a kivitelezés, valamint a használatba adás során prioritásként kell kezelni, és amelyből semmilyen körülmények között nem szabad engedni. Ellenkező esetben ugyanis az autópályát használó állampolgárok – a teljes biztonság érzete ellenére – általuk nem ismert mértékű kockázatnak vannak kitéve.
A hatályos szabályok szerint egy épület létesítése során vizsgálni kell, hogy megvannak-e az esetleges kárelhárításban együttműködő szervek rádióforgalmazási feltételei. Amennyiben pedig a tűzoltóság megítélése szerint ez nem, vagy nem megfelelő módon biztosított a létesítményben, rádióerősítőt, vagy más berendezést kell beépíteni. E rendelkezések maradéktalan betartása az állampolgárok alapvető jogainak védelmét hivatott szolgálni. A korábban épült létesítmények – így pl. egyes kórházak – belső lefedettségéről azonban a szabály nem rendelkezik.
Katasztrófahelyzetben általában több rendészeti szerv működik együtt. Egyes vidéki helyszíneken azonban a bázisállomások alacsony szintű kapacitása megnehezítheti, esetenként pedig ellehetetlenítheti a beavatkozók EDR-es kommunikációját – tárta fel az ombudsman vizsgálata, amely a kapacitás növelésében, a lefedettség javításában láttatja a megoldást. A készenléti szervek rádió-kommunikációjában az új rendszerre való áttérés ellenére lényeges változás nem történt, a szervek közötti helyszíni együttműködése továbbra is nehézkes, az egységes rendszerből fakadó előnyök is inkább elvi, mintsem gyakorlati lehetőséget jelentenek.
Az ombudsman megállapította, hogy nincs olyan integrált bevetés-irányító informatikai rendszer, amely megfelelne a készenléti szervek együttműködési szükségleteinek.
A beavatkozó szervek munkájának színvonalát nagymértékben javítaná az egymással összekapcsolt egységes, vagy kompatibilis bevetés irányítási módszerek bevezetése. Az állam így még inkább megfelelne az objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, mert mérsékelhetné annak a veszélyét, hogy sérüljön az állampolgárok – a lakosság és a beavatkozó szervek tagjainak – élethez, testi épséghez, valamint lehető legmagasabb színvonalú testi és lelki egészséghez való joga.
A biztos megállapításaival és javaslataival a Kormányhoz, valamint az érintett miniszterekhez fordult.
