Az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvény csomagot
9 perc olvasás 
Az adózás rendjéről szóló törvény, illetéktörvény, áfa, hipa, tao, baleseti adó, Munkavállalói Résztulajdonosi Program – ezek a végleges adótörvények
Az adózás rendjéről szóló törvény, illetéktörvény, áfa, hipa, tao, baleseti adó, Munkavállalói Résztulajdonosi Program – ezek a végleges adótörvények
Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága által parlamenti zárószavazásra terjesztett és elfogadott 2016. évi adócsomag-tervezetében az alábbi fontosabb módosítások vannak az október 13-án benyújtott javaslathoz képest.
Az adózás rendjéről szóló törvényt érintően
A megbízható adózói minősítéssel összefüggésben kiemelt jelentősége lesz az adózók tárgyévi adóteljesítményének. A megbízható minősítés megszerzésénél mind az adózó terhére megállapított adókülönbözettel, mind a kiszabott mulasztási bírásággal összefüggő feltétel az adózó tárgyévi adóteljesítményéhez fog viszonyulni. A módosítás alapján a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben a NAV által az adózó terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladhatja meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 3 százalékát, míg a tárgyévet megelőző 2 évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 százalékát.
A megbízható adózók és a cégbejegyzésre nem kötelezett adóalanyok által elmulasztott, vagy hibásan teljesített bejelentés, bevallás és adatszolgáltatás esetén már első esetben is kiszabásra kerülhet mulasztási bírság amennyiben az foglalkoztatotti bejelentéshez, vagy EKAER bejelentéshez kapcsolódik.
A párlat adójegy igénylése kapcsán a NAV a magánszemély számára nem generál külön VPID azonosítót, hanem a meglévő adóazonosító jele alapján tartja nyilván.
A szeszfőzdék bérfőzéséhez kapcsolódóan 2016-tól elkülönített (letéti) számla megnyitása lesz szükséges. Ez biztosítja, hogy az egységes adó- és vámfolyószámlán a szeszfőzde adóalanyként teljesített fizetési kötelezettségének összege jelenjen meg, elkülönítve a más (bérfőzők) nevében teljesített adófizetési kötelezettségtől.
A magánszemélyek egy része számára nyitva álló adóhatósági személyi jövedelemadó (szja) megállapítás „bevallási ajánlat" helyett „bevallási tervezet" megnevezéssel kerül bevezetésre.
Az adóhatósági ellenőrzésben alkalmazott becslés során a jövőben a kizárólag a közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékokkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a jövőben az online pénztárgépek éves felülvizsgálatának szabályait már rendeletben lehessen rögzíteni.
Illeték törvény
A 2016. évi adótörvény módosítás mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség alól egyfelől a korábbi lakását bérlő, majd visszavásárló magánszemélyeket és örököseiket, másfelől azokat a lakásvásárlókat, akik az eladóik, illetve azok magánszemély örökösei számára határozott időre, de legalább 5 évre lakásbérleti és visszavásárlási jogot biztosítanak, ha az éves bérleti díj nem magasabb, mint a lakás vételárának 7 százaléka.
A bérbeadók lakásszerzése esetén a NAV a visszterhes vagyonátruházási illetéket kiszabja, de azt a megfizetés tekintetében felfüggeszti, és abban az esetben törli, ha a korábbi lakástulajdonos vagy örököse az adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot visszavásárolja, mégpedig legfeljebb a bérbeadó által korábban fizetett vételár 105 százalékának megfelelő vételáron.
Olyan építési konstrukciók esetében, amelyek során nem a saját, hanem más telkén hoznak létre épületet a telek tulajdonosával kötött szerződés alapján, akkor az idegen telekre építkezőnek az ingatlan (telek és felépítmény) megszerzésekor a visszterhes vagyonátruházási illetéket 2016-tól már csak a telek után kell megfizetni.
Általános forgalmi adó (áfa)
2016. január 1-től az adóalany az adómegállapítási időszakában keletkezett, illetve az azt megelőzően, de legfeljebb az aktuális adómegállapítási időszakot magába foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható adót veheti figyelembe a fizetendő adó együttes összegének csökkentéseként. Korábban erre a keletkezésétől számított elévülési időn belül volt lehetőség. Az elévülési időn belül keletkezett, de a keletkezésétől számított „maximum 2 éven" belül nem érvényesített levonható adó esetében is fennmarad a levonási jog, azonban az adóalany a levonási jogát csak önellenőrzéssel és abban az adómegállapítási időszakában érvényesítheti, amelyben a levonási jog keletkezett. A fordított adózással megfizetett adó kapcsán levonható adót pedig abban az adómegállapítási időszakban lehet érvényesíteni, amikor a fizetendő adót meg kell állapítani. A módosítást a 2016. január 1-én, vagy azt követően keletkezett ügyletek esetében kell először alkalmazni.
A módosítás mentesíti a számlakibocsátás alól azokat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat, amelyek műsorszolgáltatási, elektronikus vagy távközlési szolgáltatást nyújtanak belföldi nem adóalanyok részére, és az ehhez kapcsolódó adófizetési kötelezettségüknek az egyablakos rendszer használatával tesznek eleget. A szolgáltatás igénybevevőjének kérésére ugyanakkor számlát kell kibocsátani, de nem kötelező a forintosítás.
Azon időszakos elszámolású ügyletek esetében, melyekre vonatkozóan a számlát 2016. január 1-je előtt állították ki, de az elszámolási időszak, illetve a fizetés esedékessége 2015. december 31-ét követi, az adófizetési kötelezettség keletkezését továbbra is a 2016. január 1-je előtti szabályok alapján kell megállapítani.
Baleseti adó
Az adóalany (a biztosítási díj fizetésére kötelezett, azaz a baleseti adó alanya) részére a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonása esetére külön rendelkezéseket állapít meg. Abban az esetben, ha a biztosító tevékenységi engedélyét a pénzügyi felügyelet visszavonta és az ügyfél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződését megszüntette és más biztosítónál új szerződést kötött, akkor a baleseti adó alanya a kockázatviselés napjának megszűnését követő időszakra, korábban beszedéssel megfizetett és a visszajáró díj alapulvételével számított adó visszatérítését kérheti az állami adóhatóságtól, amely az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó szabályai szerint téríti vissza az adót.
Helyi iparűzési adó (hipa)
Az önkormányzatok valamennyi vállalkozó számára megállapíthatnak adókedvezményt az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés költségének 10 százalékának megfelelő összegben.
Társasági adó (tao)
A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénnyel történő összhang megteremtése érdekében az alapítványok, közalapítványok, egyesületek, köztestületek vonatkozásában új rendelkezésekkel egészül ki a törvény. Ehhez kapcsolódóan az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény módosítása részletes meghatározást tartalmaz a civil szervezetek alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége tekintetében, amely lehetővé teheti a két tevékenységhez kapcsolódó bevételek, költségek, ráfordítások egyértelmű elhatárolását.
Az egységes jogalkalmazás, valamint az általános csoportmentességi rendelet előírásainak megfelelő szabályozás érdekében további módosítások történnek az előadó-művészeti szervezetek támogatását illetően. Előadó-művészeti szervezetek esetében a támogatásként, kiegészítő támogatásként és adó-, illetve adóelőleg felajánlásként megszerzett pénzösszeg után kiadható igazolások együttes értékének korlátja a továbbiakban nem csupán az adott előadó-művészeti szervezet jegybevételének 80 százaléka, hanem szervezetenként 1,5 milliárd forint is lesz.
Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal összefüggő módosítások
A módosítás alapján egy új típusú, az úgynevezett javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében is lehet Munkavállalói Résztulajdonosi Programot (MRP) indítani.
Jelenleg a hitelintézetekre és biztosítóintézetekre és befektetési vállalkozásokra az MRP törvény hatálya nem terjed ki. 2016-tól ezen szervezetek, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az EU tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, csak javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelése érdekében indíthat MRP-t.
A jövőben a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevője csak az MRP tagjaként megszerzett értékpapír értékesítésekor fizet adót. Nem minősül bevételnek ugyanis a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként szerezte. Nem szerez bevételt a magánszemély a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet résztvevőjeként az MRP-szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén.
A módosítás biztosítja, hogy a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet ezen pénzügyi eszközökből származó, továbbá a tagi részesedés bevonásához kapcsolódó eredménye mentesüljön a társasági adó alól is.
Az MRP keretében történő értékpapír, üzletrész, tagi részesedés ingyenes megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.
Az eredeti megjelent: http://blog.rsm.hu/2015/11/az-orszaggyules-elfogadta-a-2016-evi-adotorveny-csomagot/
