Banktitok-sértések, aggályos fogyasztóvédelmi gyakorlat több követeléskezelőnél
3 perc olvasás
Az MNB témavizsgálata nyomán milliós bírságokat szabott ki több követeléskezelő társaságra a banktitokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt. A jegybank felszólította az érintett piaci szereplőket fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, s egy korábbi felügyeleti ajánlással is ellentétes gyakorlatuk kiigazítására is.
Az MNB témavizsgálata nyomán milliós bírságokat szabott ki több követeléskezelő társaságra a banktitokra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt. A jegybank felszólította az érintett piaci szereplőket fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, s egy korábbi felügyeleti ajánlással is ellentétes gyakorlatuk kiigazítására is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 6 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki vagy hozott egyéb intézkedést négy követeléskezelő társaságot – Díjbeszedő Faktorház Zrt., Dunacorp Faktorház Zrt., EOS Faktor Magyarország Zrt., Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt.- érintő témavizsgálatát követően a banktitkok kiadására vonatkozó előírások megsértése miatt, illetve kötelezte az érintett piaci szereplőket az ezzel kapcsolatos jogszabályok betartására.
A vizsgálat során a jegybank munkatársai intézményenként többek között közel 1000-1000, a követeléskezelő és fogyasztók közötti telefonbeszélgetést vizsgálták meg. Ezek egy részénél a követeléskezelők az érintett fogyasztóknak a – hívást kezdeményező – hozzátartozói, ismerősei részére adtak ki a banktitokkörbe tartozó információkat. Utóbbiak egy része rendelkezett az ügyfelek szóbeli meghatalmazásával a banktitkok megismerésére, de ez nem helyettesíthette az írásbeli engedélyt, s megfelelő kód hiányában az ügyfélazonosítás sem történhetett meg.
A jegybank új eszközként vizsgálta azt is, hogy a követeléskezelők betartják-e a felügyeleti ajánlás előírásait. Az MNB ennek nyomán felhívta az érintett követeléskezelők figyelmét a tevékenységük során elvárt fogyasztóvédelmi elvekről szóló 14/2012. számú PSZÁF ajánlással ellentétes gyakorlatuk korrigálására.
Több követeléskezelő ugyanis az ajánlásban előírtakkal szemben a követelés megvásárlását követően nem 15 nappal, hanem csak jóval később, esetleg egyáltalán nem értesíti ügyfelét e tranzakcióról. A felügyeleti szabályozással ellentétesen a tartozás rendezését követő 30 napon belül nem adtak erről szóló igazolást az adós részére, illetve – szintén az ajánlásban megfogalmazottaktól eltérően – a követeléskezelés lezárultát követő esetleges maradványösszeget nem utalták vissza 5 napon belül az ügyfél számára. Két követeléskezelő a fogyasztókkal való kapcsolattartás (telefonbeszélgetések) során megtévesztő, félrevezető információkat nyújtott az adósoknak, vagy egyenesen pszichés nyomást gyakorolt azokra.
A követeléskezelési tevékenység a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat közvetlenül érintő tevékenység, ezért az MNB kiemelten fontosnak tartja a meglévő szabályok betartásának ellenőrzését és a szabályozás további szigorítását. Ennek érdekében a jegybank a közeljövőben további lépéseket tesz.
