A Nemzeti Filharmonikusok Művészetek Palotájában tartott 2010. szeptember 22-i próbája után Hollós Máté, a Hungaroton vezérigazgatója a lemezek karmestereinek: Kocsis Zoltánnak és Szabó Dénesnek, valamint a szólistáknak: Kelemen Barnabásnak és Kocsis Zoltánnak átnyújtotta a platina- és aranylemezeket.

 

A Nemzeti Filharmonikusok Művészetek Palotájában tartott 2010. szeptember 22-i próbája után Hollós Máté, a Hungaroton vezérigazgatója a lemezek karmestereinek: Kocsis Zoltánnak és Szabó Dénesnek, valamint a szólistáknak: Kelemen Barnabásnak és Kocsis Zoltánnak átnyújtotta a platina- és aranylemezeket.

   Ez üzleti és művészi értelemben is azt jelenti, hogy a Bartók Új Sorozat az utóbbi évek kiemelkedő zenei sikere lett. Az első darab, A fából faragott királyfi és a Kossuth szimfóniai költemény már korábban is elérte az aranylemez 1500-as példányszámát, mára pedig átlépte a platinalemez 3000-es eladottsági számát.

  Hollós Máté szerint Bartók-ügyben óriási dolog, hiszen komolyzenei téren nem százezres példányszámokban mérik a javát, hanem az aranylemez manapság csupán 1500 darabot jelent, amíg a platina 3000-es példányszámot. Ez is nagy szó! A következő aranylemez a Rapszódia és a Scherzo az egykori Philips-Hungaroton és a fiatalkori Hegedűverseny új felvételeiből készülő, poszthumusz összeállított lemez. Aztán a 2. szvitet, a Román táncot, a Román népi táncokat és a Tánc-szvietet tartalmazó lemezt díjazták. Végül a 27 egynemú kart rögzítő felvétel Szabó Dénes vezényletével érdemelte ki az aranylemezt.

   A Hungaroton SACD Bartók lemezeinek mindegyike varázslatos élményt nyújt a hallgatóknak. Bartók Kossuth-szimfóniája méltatlanul elfeledett alkotás 1903-ból. Kocsis Zoltán nagy gondot fordít az abszolút pontosságra – amit a próbán is megfigyelhettünk. A karmester Kocsis a Nemzeti Filharmonikusok élén, ebben a minőségében legalább olyan nagyszerű, mint ifjú kora óta csoda-zongoristaként. Kíváncsian várjuk majd a Mandarin-produkciót is. Nagy nemzetközi elismerés, hogy a BBC Music Magazine szeptemberi száma a hónap lemezének nyilvánította a Zene húroshangszerekre és celestára, a Divertimento és a Magyar képek című lemezt.

   A díjazottak közül nem tudott jelen lenni Kelemen Barnabás hegedűművész és Fischer Iván karmester. Ők máskor veszik át az őket megillető aranylemezeket.

   Kocsis Zoltán szerint Bartók zenéjének nagy része pusztulóban van. Mai életünknek nem integráns része a magyar népzene, mert máshová tevődött át a társadalom életének súlypontja. Bartók munkássága idején más volt a helyzet. Ma is el kellene járni táncházba, fonóba, ezért igen fontosak e felvételek. Szerinte Bartók írásai és zongorajátéka jórészt feledésbe merült. Egyesek szerint Bartók metronómja rosszul működött. Kocsis szerint nem érdekes, csak a szellemisége fontos.

   Kocsis Zoltán köszönetet mondott az utasításait híven követő zenekarának, Tóth Ibolya zenei rendezőnek, Kelemen Barnabás szólistának, az NKA támogatásának és Vikárius Lászlónak, a Bartók Archívum kezelőjének, de főképp Bartóknak. Elmondta, hogy a Carnegie Hallban való fellépésének költségeit (ahol már sokszor szerepelt) cserélte fel a Bartók-sorozat lemezeinek indítására, mint nemzeti ügyre. Ma e házban, a MÜPÁ-ban gondozzák legjobban a zeneszerző emlékét a róla elnevezett Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Dobi Ildikó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük