Befagyhat jövőre a kkv-k jelzálog alapú hitelezése – a megoldás a lízing lehetne…. ha…
4 perc olvasás 
Sarcolunk és tönkremegyünk, vagy megoldjuk? APEH: Inkább a sarc!
A Magyar Lízingszövetség és számos bank szerint 2009-ben a kkv-k nagy része finanszírozhatatlanná válik a pénzügyi és gazdasági válság miatt megnövekedett felszámolási kockázat miatt. A megoldás az ingatlan alapú lízingfinanszírozás lehetne, de ezt ellehetetleníti a hatályos illetékszabályozás.
Sarcolunk és tönkremegyünk, vagy megoldjuk? APEH: Inkább a sarc!
A Magyar Lízingszövetség és számos bank szerint 2009-ben a kkv-k nagy része finanszírozhatatlanná válik a pénzügyi és gazdasági válság miatt megnövekedett felszámolási kockázat miatt. A megoldás az ingatlan alapú lízingfinanszírozás lehetne, de ezt ellehetetleníti a hatályos illetékszabályozás.
Drasztikusan változtak a kis és középvállalatok hitelhez jutási lehetőségei 2008 októberétől, mivel a válság hatására jelentősen megnövekedett ezen vállalkozások felszámolási kockázata. A hazai bankok és pénzügyi vállalkozások ilyen környezetben csak a kkv szektor töredékét tudják hitel formájában finanszírozni, legyen szó akár ingatlan, akár gépberuházásokról.
A kkv-k számára az egyetlen megoldás a lízing lehet, mivel az tulajdon átruházással védi a finanszírozót a felszámolás ellen. Ezt azonban a kormányzat nem hajlandó tudomásul venni sem az EU támogatott pályázati rendszerek, sem a meglevő ingatlanvagyon hasznosítására szolgáló visszlízing esetében.
„A kkv-k 60%-a saját tulajdonú, terheletlen ingatlannal rendelkezik, ami az egyetlen értékes, forrásbevonáshoz használható fedezetük. Hitel felvételéhez azonban ez sem elég jövőre,a visszlízing viszont alkalmas konstrukciót jelenthet. Ennek során a vállalat eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon felhasználható forráshoz jut. Az eladással egy időben a lízingcég lízingszerződés keretében visszaadja neki használatba az ingatlant, amely a futamidő lejártával ismét a vállalkozás tulajdonába kerül."- mondta el Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára.
A konstrukció azért nem alkalmazható mégsem, mert amikor a futamidő végén ismét a vállalkozás válik az ingatlan tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetnie az akár 10%-os vagyonszerzési illetéket, holott azt ő már korábban egyszer lerótta. Zárt végű pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a futamidő elején kiszabják, ami még nehezebb helyzetbe hozza az ügyfeleket.
A Magyar Lízingszövetség 2007 májusában fordult először a Pénzügyminisztériumhoz azzal a kéréssel, hogy rendezze az ingatlanok visszlízingjével kapcsolatos anomáliákat, és szűntesse meg a dupla illetékfizetési kötelezettséget. Az akkor elkészített szakértői anyagot azóta számos további követte, és a Szövetség 2008 júliusában szóbeli ígéretet is kapott a Minisztériumtól a visszlízinget jelenleg ellehetetlenítő Illetéktörvény módosítására. Ennek ellenére a Lízingszövetség újabb beadványára ismét elutasító válasz érkezett.
A Magyarországot is elérő pénzügyi világválság alapvetően más környezetbe helyezi ezt a kérdéskört; most már a kkv szektor túlélése a tét. Ezzel az alapvetően adminisztratív intézkedéssel már 2009-ben akár 100 Mrd forint plusz forrás válna elérhetővé a kkv szektor számára.
A hatályos illetékszabályok miatt alig kötnek visszlízing szerződést Magyarországon, így a futamidő végi tulajdonszerzésre rakódó terhek eltörlése semmilyen költségvetési bevételcsökkenést nem okozna. Ráadásul a lízingcégek plusz 2% illetéket fizetnek minden megkötött szerződés után, tehát egyenesen bevétel növekedés lenne a változtatás eredménye.
