BEFEJEZŐDÖTT A MÁTYÁS-TEMPLOM FELÚJÍTÁSA

A hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony templomának 2006 óta tartó felújítása 2013 októberében véget ért. Sülei János plébános, kanonok úr szerint ebben az épületben benne van az egész magyar történelem. Az egyház ismét nyit a világ felé, hogy főleg honfitársainkat: magyarokat és turistákat emlékeztesse Szent István felajánlására, az általa 1015-ben emelt első templomra, Mátyás királyra, a további koronázásokra, a török időkre, a II. világháborúra és 1956-ra. Építészeti örökségünk kincsesháza a budavári templom, melyben a turisták is megismerhetik a kétezer éves magyar egyházat és nagy alakjait.

A hivatalos nevén Budavári Nagyboldogasszony templomának 2006 óta tartó felújítása 2013 októberében véget ért. Sülei János plébános, kanonok úr szerint ebben az épületben benne van az egész magyar történelem. Az egyház ismét nyit a világ felé, hogy főleg honfitársainkat: magyarokat és turistákat emlékeztesse Szent István felajánlására, az általa 1015-ben emelt első templomra, Mátyás királyra, a további koronázásokra, a török időkre, a II. világháborúra és 1956-ra. Építészeti örökségünk kincsesháza a budavári templom, melyben a turisták is megismerhetik a kétezer éves magyar egyházat és nagy alakjait.

A plébános úr

A tervezés időszakában, 2004-2006 között hat és félmilliárd forint volt a felújítás költségvetése, ami az utolsó három évben összesen 9,4 milliárdra növekedett. A forrásokban nem szerepelt uniós segítség. A beruházás célja, hogy a több funkciót is ellátó épület 21. századi színvonalon tudjon megfelelni hitéleti, kulturális és idegenforgalmi feladatainak.

A régi szélkakas

A főbb munkálatok kiterjedtek a térszint alatti bővítményre, ahol az épületgépészet központja van, a kripták kiegészítő statikai megerősítésére, a teljes közműcserére, a nagy gonddal végzett régészeti feltárásokra, az épületgépészetre (távfűtés-hűtés, szellőzés), a templomi műtárgyak restaurálására. A 2500 négyzetméteres felületen újragyártott Zsolnay-cserepekkel és 1500 négyzetméter rézlemezzel borított tetőt az egész város láthatja. Helyreállították teljes a homlokzatot, kőfaragványait, a harangtornyot, és a templom új külső díszkivilágítást kapott.

A templombelső

Belül 11 ezer négyzetméter díszítőfestés és 600 négyzetméter falkép, 1780 négyzetméter kerámia padlóburkolat újult meg. Helyreállították a 19. század végi berendezést: padsorokat, szárnyas-oltárokat, a közel száz ólomüvegablakot (kb. 220 négyzetméter), 95 vasalt tölgyfaajtót, a templomtérben a történelmi zászlókat, szobrokat, fémtárgyakat és gyertyatartókat. Energiatakarékos világítási rendszert vezettek be, ami alkalmasabb a templom élményszerű bemutatására.

 Az új karorgona

2010-ben készült el az ún. karorgona a kereszthajóban, ami a nagyorgona részeként is használható. A 7000 sípból álló nagyorgona visszaépítése csak 2014 végére fejeződhet be.

Barokk angyalszobrok

A templom hat harangjából kettő történelmi darab (4,5 tonnás Krisztus-harang és az 1,5 tonnás II. János Pál nevű), amelyekhez 2010-ben a plébánia, a Norvég Alap és a Budavári Önkormányzat támogatásával még négy új harang épült a passaui harangöntödében. Ezzel a zenei összhang megvalósult. Európában egyedülálló, hogy a négy harang mindegyike egy tonnánál nehezebb, ezért elleningás harangszékben leng. Így kevésbé terheli a harangtornyot, egyben növeli az élettartamát. A harangok 2011. április 23-án, a nagyszombati feltámadási szertartás alatt szólaltak meg először.

Az új oltár

Utolsó mozzanatként a 2000-es egyházi szabályozásnak megfelelően szembemisézős, asztalszerű oltárt készítettek Deák Zoltán építész tervei alapján, amely az Úr áldozati asztalát jelképezi. A tömbszerű, haraszti mészkőből készült új oltárt a fő- és a kereszthajó metszéspontjában állították fel.  

Az új oltár asztallapja

A lapján az öt, tardosi vörös mészkőből készült kereszt berakás Krisztus öt sebhelyét jelzi. A két vésett egyenes vonal egyike Jeruzsálem, a másik Róma irányába mutat. Az oltár lapja egy központi pilléren és tizenkét oszlopon áll – Jézus és apostolai jelképeként. Tömbszerű összezártságuk hangsúlyozza az egyház egységét a világban. Mivel az ősegyház idejében a misét mindig a vértanúk sírja fölött tartották, az új oltár lapjában a felszenteléskor Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre herceg, valamint Szent Adalbert és Szent Gellért vértanú püspökök ereklyéit tartalmazó szelencét helyeztek el az üveglap alatt. A két mellékoltáron díszes urnában kap helyet az itt megkoronázott Boldog IV. Károly király, illetve Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök ereklyéje.

Csigalépcső a Béla-toronyhoz

2013. október 13-án Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek ünnepélyes szentmisén megáldotta a felújított templomot és felszentelte az új oltárt. A szertartásokat a Szentháromság téri kivetítőkön, a Duna TV és Duna World helyszíni közvetítésén élőben láthatták az érdeklődők.

DOBI ILDIKÓ