2010. január 1. óta adókötelessé váltak korábban adómentes vagy bevételnek nem számító juttatások, amelyek a jövedelemcsomag részét képezték s a bértárgyalások során tényezőt jelentettek.

 

2010. január 1. óta adókötelessé váltak korábban adómentes vagy bevételnek nem számító juttatások, amelyek a jövedelemcsomag részét képezték s a bértárgyalások során tényezőt jelentettek.

 Workania (http://www.workania.hu/) munkatársai legutóbbi kutatásukban azt vizsgálták, a munkavállalók milyen mértékben részesülnek 2010-ben béren kívüli egyéb juttatásokban.

A valamennyi válaszadót figyelembe vevő összesített eredmények szerint történt némi pozitív változás a juttatások terén: 2010 első negyedévében a munkavállalók 42%-a nem kapott semmiféle juttatást a munkabérén kívül, a második negyedévben a válaszadók 39%-a maradt ki mindennemű juttatásból.

Leggyakoribb juttatás 2010 első félévében a munkába járás költségeinek térítése, a munkavállalók 25%-a számolhat ezzel. Ezt követi a mobiltelefon költségeinek megtérítése: az alkalmazottak 17% (1. negyedév), illetve 18%-a (2. negyedév) használhatja céges mobiltelefonját magáncélokra is. A munkáltató által finanszírozott képzéseken a munkavállalók 14%-a vehetett részt az első, 17%-uk a második negyedévben.

Foglalkozás-egészségügyi ellátást csak a dolgozók 11%-a kap munkáltatójától. A meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulásban a munkavállalók 8, illetve 9%-a részesül. Sport-és kulturális juttatást 4, illetve 5%-uk kapott az első két negyedévben. Mértéken felüli szabadságot a dolgozók 2%-a vehetett ki az első negyedévben, 3%-uk a másodikban.

A pozíciók szerinti összehasonlításból az derül ki, hogy a vállalati hierarchia csúcsa felé csökken azoknak az aránya, akik semmilyen béren kívüli juttatással nem számolhatnak.

A segédmunkások 60%-a semmilyen egyéb juttatást nem kap munkáltatójától a vizsgálatban szereplő juttatások közül. A szolgáltatási szektorban dolgozó szakképzett munkaerő kategóriában ez az arány 52%, az adminisztratív alkalmazottaknál 46%, a műszaki területen szakképzett munkaerő csoportjában 34%, a nem műszaki területen szakképzett munkaerő kategóriában 38%. A középvezetői pozícióban dolgozóknak csak 27%-a, a felsővezetők 20%-a számolt be arról, hogy munkabérén kívül nem kap más juttatást a munkáltatójától.

Az összes juttatást alapul véve a mobiltelefon magáncélra történő használata a leggyakoribb: a felsővezetők 58%-a számolhat azzal, hogy céges telefonján magánbeszélgetéseket is folytathat. A középvezetők 36%-a, a műszaki területen szakképzett munkaerő 21%-a, az adminisztratív alkalmazottak 10%-a részesül telefonálhat „privátban"a vállalat számlájára.

A felsővezetők 41%-a, középvezetők 20%-a kap munkáltatójától notebookot, amelyet magáncélokra is használhat.

A munkába járás költségeinek térítése minden pozíció szerinti kategóriában 25%, vagy afölötti érték. A középvezetők 27%-ának munkába járását téríti a munkáltató, a többi kategóriában 23 (felsővezetők) és 26 (műszaki területen szakképzett munkaerő).

A középvezetők csoportjában a legnagyobb, 22% azoknak az aránya, akik részt vehetnek a munkáltató által finanszírozott képzésben. A szakképzett munkavállalók

19%-a, az adminisztratív alkalmazottak 10%-a fejlesztheti ismereteit ily módon.

Ingyenes italellátásban a segédmunkásként dolgozók 10%-a részesül a munkahelyén, a szolgáltatásban dolgozó szakképzett alkalmazottak 12%-a, a középvezetők és a felsővezető kategóriában ez az arány 15%.

A cégnagyság szerinti összehasonlításból néhány eredmény: az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkozó vállalatoknál dolgozó válaszadók 27%-a vehet részt a munkáltató által finanszírozott képzésen, a 251-1000 főt foglalkoztató cégeknél dolgozók 21%-a, a 11-20 alkalmazottat foglalkoztató cégek munkavállalóinak csupán 11%-a.

A 10 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél dolgozók 15%-a dolgozhat rugalmas munkaidőben, az 51-250 főt foglalkoztató cégeknél ez az arány 10%, a 251-1000 fős cégeknél dolgozók 16%-a végezheti rugalmas beosztás szerint munkáját.

A nagyobb méretű cégeknél dolgozók nagyobb arányban részesülnek foglalkozás-egészségügyi ellátásban. Az 1000 fő feletti cégeknél dolgozók 23%-a vesz igénybe ilyen szolgáltatást, a 251-1000 fős cégeknél dolgozók 17%-a, az 51-250 főt foglalkoztató cégeknél dolgozók 11%-a, míg az ennél kisebb méretű munkáltatóknál ez az arány 10% alatti.

Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél a mobiltelefont magáncélokra is használhatja a válaszadók egyötöde (21%). Az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél ez az arány 15 és 18% közötti, 15% a legkisebb, 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál.

A legkisebb méretű cégeknél dolgozók kapnak legkisebb arányban ingyenes italellátást munkahelyükön: a válaszadók 12%-a. A 11-20 alkalmazottal működő vállalkozásoknál ez az arány 14%, az 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál dolgozók 16%-a kap olthatja szomját ingyen itallal.

A munkába járás költségeinek megtérítése gyakoribb a nagyobb vállalatoknál válaszadók esetében: a 10 alkalmazottnál kisebb vállalkozás dolgozóinak 18%-a, az 51-250 alkalmazottat foglalkoztató cégeknél dolgozók 28%-a, a 251-1000 fős cégek alkalmazottainak 31%-a, az 1000 főnél nagyobb vállalatok munkavállalóinak 33%-a számíthat ilyen költségtérítésre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük