A kormány idei utolsó ülésén döntött a körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről. A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és „viharállóbbá" tegye a magyarországi hitelezési rendszert. A mostani döntés szervesen illeszkedik a hitelesek védelme érdekében hozott kormányzati döntések, intézkedések – így például az állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön és az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog bevezetése, a Banki Magatartási Kódex elfogadása vagy a pénzügyi törvények módosítása – közé.

 

A kormány idei utolsó ülésén döntött a körültekintő, felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletről. A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és „viharállóbbá" tegye a magyarországi hitelezési rendszert. A mostani döntés szervesen illeszkedik a hitelesek védelme érdekében hozott kormányzati döntések, intézkedések – így például az állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön és az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog bevezetése, a Banki Magatartási Kódex elfogadása vagy a pénzügyi törvények módosítása – közé.

A kormány idei utolsó ülésén elfogadott rendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is. A rendelet szerint külön szabályok vonatkoznak a hitelképesség vizsgálatára, az ingatlan-jelzáloghitelekre és a gépjármű-hitelekre.

Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a gazdasági világválság. Ennek egyik oka, hogy ma mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel van. Szinte minden családra jut egy. A válság hordalékaként a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.

A kormány célja, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa a devizahitelesek számára. Ezt szolgálja a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog, vagy a Banki Magatartási Kódex. Ugyanilyen fontos az is, hogy egy sokkal felelősebb, kiszámíthatóbb és a jövőbeni válságoknak jobban ellenálló hitelezési rendszerre álljunk át. Ez a célja a felelős lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló rendeletnek.

A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, aminek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Eurohitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.

Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, eurohitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az eurohitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.

Az új rendelet értelmében a gépjármű-hitelezés szabályai is változnak: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, eurohitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.

A hitel maximum összege a fedezethez képest (jelzálog és személygépkocsi esetén)

Devizanem

Hitel

Lízing

Forint

75%

80%

Euró

60%

65%

Egyéb deviza

45%

50%

A rendelet – amely a héten jelenik meg – jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba.

A rendelet megalkotása során szorosan együttműködött a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség. A rendeletben rögzített feltételek betartását a PSZÁF folyamatosan ellenőrizni fogja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük