Évente több milliárd forint veszteség keletkezik a gazdaságban a szakszerűtlen, vagy trehány fordítások miatt. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda tapasztalatai szerint ma a szakfordítások mintegy 20-30 százaléka nem üti meg az elvárható szakmai szintet.

Évente több milliárd forint veszteség keletkezik a gazdaságban a szakszerűtlen, vagy trehány fordítások miatt. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda tapasztalatai szerint ma a szakfordítások mintegy 20-30 százaléka nem üti meg az elvárható szakmai szintet.

Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (Offi) tapasztalatai szerint ma a szakfordítások mintegy 20-30 százalékának minősége nem éri el az elvárható minimumot, ami nemzetgazdasági szinten megalapozott, de óvatos becslések szerint is évi több milliárd forintos kárt okoz. A sajnálatos statisztikai adat az irodához hitelesítésre, lektorálásra beküldött fordításokból és a máshol fordított anyag újrafordítását kérő ügyfelek egyre növekvő számából következik.

Sokan nem tudják, mekkora kárt okozhat, illetve veszélyt jelent egy nem megfelelően fordított szöveg – hívta fel a figyelmet Magyar László, az OFFI Zrt. üzleti igazgatója. Magyar László hozzátette, a lehetséges következményeket hosszan lehetne sorolni a tévesen értelmezett, ezért meg nem kötött szerződésektől a rosszul alkalmazott technológiákon át a hibás alapokon nyugvó üzleti döntésekig.

A vezető úgy látja, összességében hígul a fordítói szakma, amit a megrendelők rövidtávú költségszemlélete is erősít. A fordítást igénylők nem tudják, mit is várhatnak egy valódi szakembertől, miközben maguk a fordítók, tolmácsok jogállása, jogi védelme, jogi felelőssége körül is vannak bizonytalanságok.

A helyzet ennek ellenére nem reménytelen. Állami vállalkozásként az Offi, de néhány magas szakmaiságú, magánkézben lévő iroda is igyekszik tenni a színvonalas utánpótlás neveléséért és felhívni a szakma valamint a nagyközönség figyelmét a helyzetre. Erről szól többek között A magyar fordítók és tolmácsok napja című, szándékosan nyitott és ingyenes szakkonferencia is – hívta fel a figyelmet a szakember.

Az eseményen a PhD hallgatók témaismertetése után elhangzott, az elsősorban ELTE-központú magyar fordító- és tolmácsképzés a legjobbak között van az Unióban, a kereslet azonban Brüsszelben és a piacon is csökken a munka iránt. Ez a gazdaságossági megfontolások mellett azzal magyarázható, hogy egyre többen használják munkanyelvként az angolt, továbbá a vezetőktől elvi alapelvárás a magas szintű idegen nyelvű kommunikációs képesség, ezért a cégek és más szervezetek gyakran már nem finanszíroznak külön tolmácsot.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük