Biztonsági készpénztartalék – elvész vagy arannyá alakul?
4 perc olvasás
Ahogyan a válságnak leginkább kitett európai országok is megtapasztalták, pánikhelyzet hatására jelentősen megnőhet a folyószámlákról felvett készpénz mennyisége, hozzáadódva a már korábban is készpénzben tartott „elfekvő" tartalékok összegéhez.
Ahogyan a válságnak leginkább kitett európai országok is megtapasztalták, pánikhelyzet hatására jelentősen megnőhet a folyószámlákról felvett készpénz mennyisége, hozzáadódva a már korábban is készpénzben tartott „elfekvő" tartalékok összegéhez.
Válaszul, egyes uniós országokban a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása és a gazdaság minél hatékonyabb ellenőrzése érdekében határozottan korlátozni kezdték a készpénzforgalmat. Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. szakértője szerint, aki tehette, eddig is igyekezett kézzelfogható biztonsági tartalékot képezni, ezt a funkciót azonban a készpénz – a viszonylag gyors elértéktelenedés és a szigorodó szabályozások eredményeképpen -a jövőben még kevésbé fogja tudni betölteni. Fő értékőrzőként és pénzhelyettesítőként erre a történelmi tapasztalatok alapján legalkalmasabb a fizikai arany, kis címletekben – nem véletlen, hogy ezek forgalma 2011-ben Magyarországon is megugrott.
Az utóbbi években uniószerte egyre erősebben korlátozzák a készpénzforgalmat, így várható, hogy a jövőben további országokban léptetnek életbe hasonló intézkedéseket. Spanyolországban, például, banki automatából legfeljebb 100 eurót lehet felvenni, ami egyszerre akadályozza a visszaéléseket és a tulajdonos pénzhez jutását. Franciaországban a készpénzes fizetés felső határa már több éve 450 euró, miközben a széfekben sok, immár egyre nehezebben átváltható 500 eurós bankjegy is lapulhat. Olaszországban idén június 1. óta 999 eurós értékhatárig lehet csak készpénzben fizetni. Magyarországon a készpénzforgalom korlátozása a vállalati pénzmozgás szabályozásában, a pénztári törvényben jelent meg: 1,5 millió az a felső határ, amelyen belül a készpénzfizetés jóváhagyható. Magánszemélyek esetében nálunk egyelőre nincs ilyen korlátozás, de az európai uniós trendek egyértelműek.
Történelmi tapasztalat, hogy minél nagyobb a pénzügyi rendszerben az általános bizonytalanság, az emberek annál kevésbé merik a pénzüket bankban tartani. Ezzel nagy mennyiségű készpénz rekedhet a gazdasági folyamatokon kívül, így érthető, ha a kormányok arra törekednek, hogy az embereknél lévő pénzeszközök felett minél teljesebb ellenőrzést gyakoroljanak, hogy biztosítsák, nyomon követhessék, sőt, szükség esetén akár le is állíthassák a pénz áramlását. A Conclude szakértőjének véleménye szerint hiába a pénzforgalom egyre virtuálisabbá válásának kényelme, az egyén anyagi biztonságérzete szempontjából ez a legkevésbé sem megnyugtató.
Azoknak, akik mindenképpen szeretnének kézzelfogható vagyoni eszközt a közelükben tudni, a készpénz rövid távon adhat némi biztonságérzetet, közben azonban olyan mértékben veszít értékéből, hogy tartása egyenesen pénzkidobás. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tapasztalat szerint a papíralapú devizák értéke hosszú távon a nullához tart" – világít rá Juhász Gergely, a Conclude Zrt. szakértője. – „Az elmúlt közel 70 évben a svájci frank 95, az amerikai dollár 98, a forint pedig 99,9 százalékot veszített értékéből az arannyal szemben."
Ha pusztán az elfekvő készpénz átváltása a célunk, pénzpiaci befektetésekkel az értékvesztés egy része ugyan kiküszöbölhető, de az értékpapír hirtelen szükséghelyzetben nem nyújt kézzelfogható biztonságot. „Gazdasági csőd, világválság, pánikhelyzet esetén a tulajdonos gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra elveszítheti ellenőrzését befektetései felett, tehát az értékőrzés a biztonság rovására is mehet" – mutat rá Juhász Gergely. – „Ezzel szemben, biztonsági tartalékként a fizikai arany kis címletei – aranyérmék, 5 és 10 grammos lapkák – apránként is gyűjthetők, egyszerűen tarthatók, jó értékőrzők, bármikor, bármely országban pénzre válthatók, végső esetben pedig közvetlen pénzhelyettesítőként is használhatók". Ezzel a jelek szerint egyre többen vannak tisztában: a magyarok az 2011-es év pánikhelyzeteiben leginkább kis címletű értékőrzőként vásároltak aranyat.
