2008. szeptember 16-a újabb nagy mérföldkő a légimentés fejlesztésében, ugyanis a szolnoki ideiglenes légibázis beindításával az eddig lefedetlen Dél-alföldi régió jelentős része is a kívánt időtartamon belül elérhető,  ezzel egy évek óta húzódó probléma végére sikerül pontot tenni.

 

2008. szeptember 16-a újabb nagy mérföldkő a légimentés fejlesztésében, ugyanis a szolnoki ideiglenes légibázis beindításával az eddig lefedetlen Dél-alföldi régió jelentős része is a kívánt időtartamon belül elérhető,  ezzel egy évek óta húzódó probléma végére sikerül pontot tenni.

A tárca vezetése prioritásként kezeli a dél-alföldi régió légimentő ellátásának biztosítását. Ezért a minisztérium vezetésének egyik első intézkedése, a dél-alföldi légimentő bázis építésének pályázati kiírása volt. Ennek eredményeképpen még ebben az évben elkészül a végleges szentesi légimentő bázis is. A minisztérium vezetése a feladat sürgősségét átlátva kezdeményezte az ideiglenes szolnoki légimentő bázis felállítását, hogy a végleges megoldás elkészüléséig is a régió ellátása biztosítható legyen. Ennek érdekében a tárca eredményes tárgyalásokat folytatott a honvédelmi minisztériummal, amely maximális segítőkészséget tanúsított a betegellátás biztonsága érdekében. 

A szolnoki ideiglenes bázis – megoldás az átmeneti időre

A szentesi beruházással párhuzamosan az egészségügyi és a honvédelmi tárca között megállapodás született egy átmeneti, szolnoki légimentő-bázis működtetéséről is, mely a szentesi létesítmény decemberi megépüléséig biztosíthatja a dél-alföldi régió légimentő ellátását.

Beindításához a miniszteri együttműködési nyilatkozat után segítséget nyújtott Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázisának személyzete. Az induláshoz mobil hangárt kellett telepíteni, a személyzet tartózkodását szolgáló épületrész felújítására, továbbá a mentőhelikopter földön történő mozgatásához nélkülözhetetlen aszfaltozási és betonozási munkálatok elvégzésére volt szükség. A megfelelő körülmények kialakításához szükséges közel 5 millió forintos forrást az egészségügyi tárca biztosította. 

Az átmeneti bázis földrajzi elhelyezkedésénél fogva a teljes dél-alföldi régiót ellátni nem tudja, de a közép-alföldi és részben délkelet-alföldi régió ellátása szempontjából a végleges bázis beindulásáig is jelentősen javítja a térség ellátását.

A légimentés fejlesztésének rövid összefoglalása

A 2004-es Európai Uniós csatlakozás, a légimentésre vonatkozó uniós előírások hatálybalépése, valamint a korszerűbb, egységesebb légimentési rendszer kiépítésének szükségessé tette a légimentési rendszer felülvizsgálatát. Ennek megfelelően 2005 márciusában szakértői munkacsoport kezdte meg működését, amely áprilisra elkészítette a magyarországi légimentés átalakításának és fejlesztésének koncepcióját. A programot a Kormány, fontosságára való tekintettel, bevette a 100 lépés programba.

2005 novemberében megalakult az új, 100 %-ban az Országos Mentőszolgálat – így az állam – tulajdonában lévő Légimentő Kht., majd a nemzetközi közbeszerzési eljárás sikeres lefolytatását követően 2006 március 10-én a nyertes pályázóval, az osztrák HeliAir Gmbh-val 10 évre szóló szerződés megkötésére került sor. A szerződés alapján még 2006. márciusában megérkezett Magyarországra az első új, az európai uniós előírásoknak mindenben megfelelő mentőhelikopter (Eurocopter-135 típusú), amelyet a következő negyedév végén további 2, majd 2007. márciusában újabb 2 gép követett.

Ez az öt gép – a közelmúltban nagyjavításon átesett 3 saját tulajdonú, francia gyártmányú Ecureuil AS 350 típusú helikopterrel (a 3 gép felújítása több mint 700 millió Ft-ba került) együtt képes arra, hogy Magyarország területét hét bázisról a lehető legnagyobb mértékben lefedje, lehetővé téve ezzel a lakosság csaknem egészének a 15 percen belüli helikopteres mentéshez való hozzáférését.

A helikopter személyzete ma az egyik legmagasabb kompetenciával rendelkező mentőegységet jelenti egész Magyarországon. Minden nap orvos, mellettük ápolóként tapasztalt mentőtisztek teljesítenek szolgálatot minden helikopteren. A bázison a pilóta mellett minden nap műszaki személyzet is koordinálja a biztonságos üzemelést. A helikopter irányítását továbbra is a 112 vagy a 104-es telefonra érkező hívások után az Országos Mentőszolgálat illetékes irányítócsoportjai végzik.

A légimentés fejlesztésének további fontos eleme a megfelelő számú légibázis kialakítása és működtetése. 2007. május 1-je óta a sármelléki bázis beindulásával már 6 légimentő bázis biztosítja a prehospitális sürgősségi ellátás egyik legfontosabb és leggyorsabb láncszemét. 2008. szeptember 16-a újabb nagy mérföldkő a légimentés fejlesztésében, ugyanis a szolnoki ideiglenes légibázis beindításával az eddig lefedetlen Dél-alföldi régió jelentős része is a kívánt időtartamon belül elérhető. A szolnoki ideiglenes bázis működtetésére a Dél-alföldi régió állandó bázisának (Szentes) megépüléséig van szükség. A szentesi bázis 2008. decemberére elkészül. A szentesi központú légibázis a régió lehető legoptimálisabb elérhetőséget fogja biztosítani.

A légimentés rendszerének további fejlesztésében nagy lehetőséget teremt az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez lehívható EU-s forrás (15.6 milliárd forintos keret a mentés, légimentés, valamint a mentésirányítás fejlesztésére), mely biztosítani fogja a lehető legmodernebb, minden kívánalomnak megfelelő légibázisok megépítését. Addig amíg az EU-s források ezen része hozzáférhetővé válik, a minisztérium 20 millió forintos támogatás biztosításával lehetővé teszi, hogy a jelenlegi légibázisokon a mentőhelikopterek üzemanyag-vételezési lehetőségei jelentős mértékben javuljanak. 

A mentőhelikopterek által szállított súlyos állapotú betegeket, illetve sérülteket lehetőség szerint azokba az egészségügyi intézményekbe kell szállítani, ahol a végleges ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételrendszer teljes mértékben rendelkezésre áll. A mentőhelikopterek fogadására a kórházakban megfelelő helikopter-leszállók kiépítésére van szükség. Ezen fejlesztések megvalósításában szintén nagy segítséget jelentenek azok az EU-s pénzügyi források, melyek a kórházi sürgősségi osztályok fejlesztésére (20 milliárd forintos keret) kiírt pályázatban rendelkezésre állnak. A megfelelő kórházi helikopter-leszállók kiépítésével lehetővé válik a súlyos állapotú betegek legoptimálisabb elhelyezése. 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük