A múzeumbaráti kör vendégeként a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban Jáki Sándor Teodóz bencés zenepedagógus, a „csángók apostolaként" is emlegetett Julianus-díjas népzenekutató tartott előadást a karácsonyi ünnepkörről, népszokásokról.

A múzeumbaráti kör vendégeként a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban Jáki Sándor Teodóz bencés zenepedagógus, a „csángók apostolaként" is emlegetett Julianus-díjas népzenekutató tartott előadást a karácsonyi ünnepkörről, népszokásokról.

Olyan szokásokról is, amelyek valamikor talán az egész magyarlakta területen ismertek voltak. Ez utóbbiak közé tartozik az ostyahordás és a hozzá kapcsolódó szentestei bűnbánat, amely nélkül a felvidéki magyaroknál, de lengyelföldön is elképzelhetetlen az ünnep, s amelyet még hazánk északkeleti területein is őriznek egyes vidékeken.

Régen ádvent utolsó hetében a harangozó és a kántor ostyát süttetett, és azt vitték házról házra a gyermekek, énekelve: „Békességhirdető Istennek angyala, / ki a pásztorokat útbaigazíjja, / hogy menjenek gyorsan Betlehem városba, / ott találják majd a Jézust a jászolyba'…, majd a végén még hozzátették: „Hogy Karácsony napját érhessék kendtek is!" Minden családnak küldettek annyit az ostyából, ahány tagú volt a család. És még egyet a karácsonyfára, s másikat, hogy szögezzék föl a mestergerendára figyelmeztetésül: maradjon velük egész esztendőben karácsony békessége! A gyermekek az osztáskor adományokat kaptak ilyenkor. Ma ostyasütő mester készíti ezeket a nagyméretű ostyákat, amelyen a sütőnyomat a havas házak és a templom fölött egy trombitát fúvó angyalkát ábrázol, aki a Gyermek Krisztus érkezését adja hírül, s fenn a magasban a betlehemi fényességes csillag mutatja az utat a Háromkirályoknak.

Ezt az ostyát szenteste minden családban a férj adja a feleségnek és viszont, a gyermekek az apjuknak, anyjuknak, nagyszülőknek és viszont, mikor a család összegyűlik a karácsonyfa mellett, miközben bocsánatot kérnek kölcsönösen egymástól, ha az eltelt esztendőben valamivel megbántották volna a másikat. A megbocsátás jele, hogy akitől bocsánatot kérnek egy-egy darabot tör a felkínált ostyából. Az ostyaroppanások hangja a szeretet legszebb zenéje, mondta Teodóz atya, aki egy egész kosárra valót hozott ebből az ostyából, és minden résztvevőnek osztott egy kis csomaggal az ünnepekre.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Kép:Toldi Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük