CEF: Magyarország az utolsó fillérig lekötheti a rendelkezésére álló forrásokat

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium újabb tizenkilenc közlekedésfejlesztési beruházáshoz nyerhet el támogatást az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) magyar keretéből. A végleges, formális döntést július elején hozza majd meg a tagállamok küldötteiből álló bizottság. A javasolt projektlista alapján a hazai közlekedési ágazat újabb 250 milliárd forintnyi uniós fejlesztési támogatáshoz juthat.

A háromfordulós eljárásban így Magyarország a tavalyi nyertes projekteket is beleértve a nemzeti borítékban elkülönített 1,08 milliárd eurót már a második pályázati körben teljes egészében képes lehet lekötni. CEF-forrás felhasználásával valósulhat meg egyebek mellett a Budapest-Hatvan vasúti vonalszakasz, a Százhalombatta-Pusztaszabolcs vasútvonal és a Déli összekötő Duna-híd korszerűsítése, a GSM-R vasúti távközlési hálózat kiépítésének második üteme. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatja 35 mozdony felszerelését ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel, az M15 és M70 autóutak négysávúsítását, a dunai hajózás lehetőségeit bővítő több beruházást, elsősorban a kikötői infrastruktúra és a folyami információs szolgáltatások fejlesztése terén.

Magyarország a tavalyi első pályázati felhívás keretében a nemzeti keret negyedét lekötve nettó 86 milliárd forintot nyert el tizenhat közlekedési fejlesztéshez a CEF forrásaiból. Az akkor elfogadott beruházások közé tartozik egyebek között a komáromi Duna-híd megépítése, a Kelenföld–Százhalombatta vasúti vonalszakasz korszerűsítése, 59 elővárosi motorvonat felszerelése ETCS2 vonatbefolyásoló rendszerrel és az első hazai cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőpontok létesítése. A projektek megvalósítása részben már zajlik, minden más esetben hamarosan megkezdődik.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz egy új uniós alap, célja a transzeurópai hálózatok fejlesztésének felgyorsítása a 2014-2020 közötti időszakban. A közlekedési ágazatra fordítható teljes pénzügyi keret jelenleg 24,05 milliárd euró, ebből 11,30 milliárd eurót kizárólag a kohéziós országok használhatnak fel. Magyarország részére 1,08 milliárd eurót (337 milliárd forintot) különítettek el. A nemzeti borítékban található források összértéke a 15 százalékos hazai önrészt is beleértve nettó 396 milliárd forint. Az első két kör 35 nyertes pályázata ezt a keretösszeget maradéktalanul lefedi.

A 2016 őszén megjelenő harmadik pályázati felhívásban már a más országok által fel nem használt forrásokért is harcba lehet szállni állami vagy magán projektjavaslatokkal. A fejlesztési tárca a következő fordulóra is részletesen kidolgozott fejlesztési tervekkel készül.