A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal civil szervezetei a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökeinek egyetértésével és támogatásával új társadalompolitikát tartanak szükségesnek a gazdasági növekedés előmozdításáért, és az elosztási viszonyok módosításáért a dolgozók, a szerény nyugdíjból élők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára – adták tudtul közös sajtóértekezletükön a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen június 21-én „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért" címmel tartott tanácskozásuk után, melyen új társadalompolitikai elveket hirdettek meg.

 

      A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal civil szervezetei a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökeinek egyetértésével és támogatásával új társadalompolitikát tartanak szükségesnek a gazdasági növekedés előmozdításáért, és az elosztási viszonyok módosításáért a dolgozók, a szerény nyugdíjból élők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára – adták tudtul közös sajtóértekezletükön a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen június 21-én „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért" címmel tartott tanácskozásuk után, melyen új társadalompolitikai elveket hirdettek meg.

     Simó Endre és Sipos József, a Magyar Szociális Fórum szervezői, Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, Palkovics Imre, a MOSZ elnöke, Bogár László közgazdász, egyetemi tanár és Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke abban jelölte meg a rendszerkorrekciós stratégia célját, hogy mielőbb véget vessenek annak a súlyos emberi és társadalmi leépülésnek, amelyet a neoliberális politika idéz elő hazánkban a megélhetési, az egészségügyi, a népesedési gondok kiélezésével, továbbá erkölcsi és szellemi téren.

     A növekedést elsősorban a nemzeti ipar fellendítésével és a foglalkoztatást elősegítő adóreformmal, a szövetkezések ösztönzésével akarják serkenteni, az Európai Uniós erőforrásokat is elsősorban a foglalkoztatás bővítésére akarják felhasználni. Az elosztási viszonyokon úgy akarnak változtatni, hogy korlátozzák a multinacionális cégek profitkivitelét, és a magyar állammal kötött szerződéseik újratárgyalása révén megszüntessék a honi vállalkozásokkal szemben élvezett kiváltságait, szabad versenyt korlátozó előnyeit.

    „Az általunk meghirdetett társadalompolitika célja, hogy a hazánkban megtermelt érték az országban maradjon, és az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben szolgálja a magyar gazdaság fejlődését" – szerepel a 33 civil szervezet és öt szakszervezet részvételével tartott tanácskozás céljai között.

     A szakszervezetek és a civilek stratégiája elutasítja az olcsó munkaerőre támaszkodó gazdasági prosperitás tézisét, és azt hirdeti, hogy emelni kell a munkabéreket, hiszen a bérjövedelmek 60 százaléka létminimum közeli és nem biztosítja még a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek kielégítését sem. Legelső lépésként a bérelvonás lényeges csökkentését tartják szükségesnek, egyidejűleg meg akarják szüntetni a tőkejövedelmek adómentességét. A közteherviselésben érvényre akarják juttatni az egyetemesség és a progresszivitás gyakorlatát, a jövedelem- és vagyonarányos adózást.

    Stratégiai célunk új egyensúly megteremtése tőkeérdek és társadalmi érdek között, az utóbbi javára – áll a tanácskozás közösen elfogadott konklúzióiban – , mely hozzáfűzi: a megtermelt értéknek a szükségletek arányában kell megoszlania a termelőeszköz tulajdonosa és a társadalom között.

     A Magyar Szociális Fórum kezdeményezésére létrejött tanácskozáson leszögezték: azt akarják, hogy az országot olyan demokratikus szellemű és érzésű, tiszta kezű személyek irányítsák, akik erkölcsi kötelességüknek tekintik a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés előmozdítását. Új társadalompolitikájuk nélkülözhetetlennek tartja az ehhez szükséges korrekt tájékoztatást.

     A civilek és a szakszervezetek világnézeti, vallási, pártpolitikai és kulturális hovatartozásától mentes széles társadalmi összefogásával tartják megvalósíthatónak rendszerkorrekciós politikai céljaikat. Stratégiájuk szerves részének nevezik a demokratikus intézményi rendszer korrekcióját, nevezetesen a képviseleti demokrácia ötvözését a részvételi demokráciával, a közvetlen társadalmi kontroll biztosításáért a közügyek felett. Úgy döntöttek, hogy a következő hónapokban kiszélesítik azoknak a civil szervezeteknek és szakszervezeteknek az összefogását, amelyek a rendszerkorrekciós stratégiára konkrét társadalompolitikát akarnak építeni.

A „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért" c. tanácskozás konklúziói

Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal

A rendszerkorrekciós stratégia lényege

A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal Új Társadalompolitikát hirdet meg a gazdasági növekedés előmozdításáért, és az elosztási viszonyok módosításáért a bérből és fizetésből élők, a létminimum körüli nyugdíjból tengődők, a nélkülözők, a kis- és középvállalkozói rétegek javára. Rendszerkorrekciós stratégiánk célja, hogy társadalmi összefogással belátható időn belül véget vethessünk annak a súlyos emberi és társadalmi leépülésnek, amelyet a neoliberális politika idéz elő hazánkban a megélhetési, az egészségügyi, a népesedési gondok kiélezésével, továbbá erkölcsi és szellemi vonatkozásban. A rendszerváltást követő új rendszer nem csak arra volt képtelen, hogy javuló életkörülményeket teremtsen a magyar társadalom többségének, hanem még arra is, hogy fenntartsa a múlt rendszerben elért életszínvonalat és szociális biztonságot. Ennek a szétroncsolódási folyamatnak akarunk véget vetni rendszerkorrekciós új társadalmi stratégiánkkal. Stratégiánkkal az a célunk, hogy megerősödjék a társadalmi összetartozás, meggyorsuljon a nemzeti fejlődés, új egyensúly teremtődjék tőkeérdek és társadalmi érdek között, az utóbbi javára.

Gazdasági növekedés és az elosztási viszonyok módosítása. Hogyan?

     1.  A gazdasági növekedést, a nemzetgazdaság jövedelemtermelő képességének növelését a foglalkoztatás gyors növelésének kedvező adóreformmal, a kis- és közepes vállalkozások terheinek lényeges enyhítésével, a szövetkezések ösztönzésével kell megalapozni. (A foglalkoztatottak 90 százalékának a magyar vállalatok adnak munkát, zömükben a kis- és középvállalatok.) Az ilyen növekedésre alapozott gazdasági- és társadalompolitikával, és hozzá rendelt más eszközökkel, hosszabb távon az adósságprobléma is megoldható.

     2. Az Európai Uniós erőforrásokat a nemzetgazdaság dinamizálására és a foglalkoztatás bővítésére kell fordítani.

  • 3. Az elosztási viszonyok módosítása érdekében korlátozni kell a transznacionális korporációk nyereségének kivitelét az országból. (A magyar gazdaságban megtermelődő profit közel 90 százalékát két tucat multinacionális vállalat sajátítja el és viszi ki az országból.) A magyar állammal kötött szerződéseik újratárgyalása révén meg kell szüntetni a multinacionális csoportok honi vállalkozásokkal szemben élvezett kiváltságait és a szabad versenyt korlátozó előnyeit. Az általunk hirdetett társadalompolitika célja, hogy a hazánkban megtermelt érték az országban maradjon, és az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben szolgálja a magyar gazdaság fejlődését.

     4.   A spekulációs tőzsdei tranzakciókból származó nyereségre progresszív adó kivetését tartjuk célszerűnek. Az előttünk álló évtized során tárgyalásokat kell kezdeményezni a nagy nemzetközi hitelezőinkkel a magyar államadósság teher könnyítésének és/vagy eltörlésének lehetőségeiről.

Bérek és közteherviselés

Új Társadalompolitikánk elutasítja az olcsó munkaerőre támaszkodó gazdasági prosperitás tézisét és azt hirdeti, hogy emelni kell a munkabéreket, hiszen a bérjövedelmek 60 százaléka létminimum közeli, illetve alatti, és nem biztosítja a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek kielégítését sem. Legelső lépésként lényegesen csökkenteni kell a munkából származó jövedelmek elvonását, egyidejűleg pedig meg kell szüntetni a tőkejövedelmek adómentességét. A közteherviselésben érvényre kell juttatni az egyetemesség és a progresszivitás gyakorlatát, a jövedelem- és vagyonarányos adózást.

      

Tisztában vagyunk azzal, hogy a műszaki fejlődés eredményeként munkaerő szabadul fel, hiszen gép végzi el azt a munkát, amit addig az ember végzett. De ahhoz, hogy a munkaerőpiacról kiszorult milliók is megélhessenek, és fejlődhessenek, változtatni kell a társadalmi viszonyokon, legfőképpen az elosztáson és az újraelosztási rendszeren. A megtermelt értéknek a szükségletek arányában kell megoszlania a termelőeszköz tulajdonosa és a társadalom között. Máskülönben áthidalhatatlan szakadék támad, és antagonisztikus ellentétek keletkeznek. Szintézist kell teremteni hatékony termelés és társadalmi igazságosság között. A jelenlegi viszonyok nem biztosítanak tartós stabilitást. A rendszerkorrekciós társadalompolitika ezért egyensúlyra törekszik piaci szempont és emberi haladás között, verseny és szolidaritás között, mégpedig olyképpen, hogy a gazdasági erőforrások gyarapodása a megélhetést és az életkörülmények folyamatos javulását szolgálja.

Szabadságjogok, közéleti tisztaság, korrekt tájékoztatás

  1. Célunk az emberi és a társadalmi jogok érvényre juttatása demokráciában és szabadságban.
  2. Azt akarjuk, hogy az ország irányítása demokratikus szellemű és érzésű, tiszta kezű személyek kezébe kerüljön, akik erkölcsi kötelességüknek tekintik a társadalmi haladás és a nemzeti felemelkedés ügyének szolgálatát. Felelősségre kell vonni a hatalmukkal visszaélő korrupt egyéneket, és az eddiginél határozottabban meg kell védeni a tisztességes, gerinces, a közösségi érdekért kiálló embereket az őket érő rágalmazásokkal, lejárató kampányokkal szemben. A nemzeti felemelkedés kérdése nem csak új gazdaságpolitikán múlik, hanem messzemenően emberi hozzáálláson, és etikai értékek tiszteletén is.
  3. A társadalmi fejlődés és a nemzeti felemelkedés követelményeinek megfelelő korrekt tájékoztatási rendszer kiépítését az Új Társadalompolitika nélkülözhetetlen elemének tartjuk.

A demokrácia fejlesztése

     A társadalmi akarattal ellentétes döntések elkerülése, és a társadalmi akarattal egyező törvények meghozatala érdekében fejleszteni kell a „civil kontroll" néven ismert részvételi demokráciát. Ez azt jelenti, hogy nyomást kell gyakorolnunk egy olyan intézményi reform érdekében, amely a képviseleti demokráciát ötvözi a részvételi demokrácia intézményi rendszerével, s biztosítja a közvetlen társadalmi kontrollt.

      Társadalmi összefogással          

          A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal a demokratikus erők széles összefogásával kívánja valóra váltani a rendszerkorrekciós stratégiát. Emlékeztet a társadalmi összefogás olyan kiemelkedő eredményeire, mint amilyen az egészségbiztosítás szolidaritási rendszerének megvédése. A nagyszerű tapasztalat birtokában tovább kell lépnünk, ki kell mozdítanunk az ország szekerét a kátyúból, utat kell nyitnunk a társadalmi-nemzeti felemelkedés előtt.

          Összefogásra szólítunk mindenkit a fenti célokért világnézeti, vallási, pártpolitikai és kulturális hovatartozásától függetlenül.

Budapest, 2008. június 20.       

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük