Családcsőd
3 perc olvasás
A tehetséges és jó üzleti érzékkel bíró mérnök rájött arra, hogy elektronikus és digitális világunkban egyre kevesebb vállalkozó foglalkozik mechanikai eszközök gyártásával. Megalapította saját cégét, amelyben először szerszámokat, lakatokat, zárakat, kerékpár alkatrészeket gyártottak, majd kibővítve a termékszerkezetet barométerek, látcsövek és precíziós mechanikai mérlegek készítését is elkezdték. Belföldi értékesítésre és exportra egyaránt.
A tehetséges és jó üzleti érzékkel bíró mérnök rájött arra, hogy elektronikus és digitális világunkban egyre kevesebb vállalkozó foglalkozik mechanikai eszközök gyártásával. Megalapította saját cégét, amelyben először szerszámokat, lakatokat, zárakat, kerékpár alkatrészeket gyártottak, majd kibővítve a termékszerkezetet barométerek, látcsövek és precíziós mechanikai mérlegek készítését is elkezdték. Belföldi értékesítésre és exportra egyaránt.
Az eredetileg hat fős kisvállalkozásból nyolcvan fős középvállalkozás lett. Több telephellyel, a legkorszerűbb szerszámgépekkel, teherautó parkkal, óriási készletraktárral. Mert egyik erősségük az azonnali szállítás volt.
Egzisztenciájának megteremtését követően megnősült, ikerlányai születtek. Amikor a gyermekei tízévesek lettek, a mérnök elhatározta, hogy gondoskodik jövőjükről. Cégtulajdonának 40-40 százalékát a lányokra íratta át, a maradékot megtartotta magának. Az évenkénti osztalékot a feleség kapta, illetve a gyerekek bankbetétjében helyezték el.
Múlt az idő. Magánélete nem lett olyan sikeres, mint üzleti vállalkozása. Felesége megcsalta, hosszas botrányok és veszekedések után elváltak. A gyerekek természetesen anyjukkal maradtak és lassan elhidegültek tőle. Újra nősült, exfelesége is férjhez ment.
Amikor az ikrek nagykorúak lettek, összehívtak egy közgyűlést. Leváltották a mérnököt, új ügyvezető igazgatónak az exfeleség új férjét választották meg. A 80 százalékos tulajdon birtokában törvényesen megtehették.
Ezután lassan, folyamatosan csökkentették munkavállalóik számát, visszautasították a megrendeléseket, lassan eladogattak mindent. A telephelyeket, a szerszámgépeket, a gépkocsiparkot, az árukészletet. A mérnök egy lenullázott vállalkozás 20 százalékának lett a „tulajdonosa" Az osztalék kifizetések természetesen megszűntek.
Ötvenéves korában a tehetséges és jó üzleti érzékkel bíró ember elhelyezkedni sehol sem tudott. Korábban az új feleség gyermeket szült, aki még általános iskolás. A négyszobás zöldövezeti lakást el kellett cserélniük egy kisebbre, az érték különbözetért kapott pénz hamar elfogyott. Az asszony könyvelői fizetéséből még a számlák kifizetésére sem futotta.
A mérnök nem tehetett egyebet, elkezdte tanulmányozni a családcsőd elkerülése érdekében hozott törvényt. Amelynek célja a csapdába esett családok megmentése, pontosabban a fizetőképesség helyreállítása. Ha a jövedelem nem elégséges a család fenntartásához
Bízzunk abban, hogy a Csődtörvény erre lehetőséget nyújt majd. Talán lesz, aki tanul az esetből. (Az írás valós történet alapján készült.)
Láng Róbert
