–  Apa, meséltem már neked az osztályfőnökömről. Olyan jó fej.

–  Apa, meséltem már neked az osztályfőnökömről. Olyan jó fej.

–  Örülök, ha szereted a tanáraidat.

–  Képzeld azt mondta, hogy bármit elérhetünk az életben. Vágyainknak, terveinknek csak a fantáziánk szab határt. És a határ a csillagos ég.

–  Hány éves az osztályfőnököd?

–  Hát ez az! Nagyon fiatal, legalábbis tanárnak, Történelem-magyar szakos. Képzeld, huszonhat éves, pont azon a napon született, amikor a rendszerváltás történt, 1990. május 23-án, a Torgyán-kormány megalakulásakor.

–  Nem, az Antall-kormány volt. De azért nagyon érdekes gondolat. Bár a tervezésnél más szempontokat is figyelembe kell venni, mint a vágyakat és a fantáziát.

–  Ugyan mit?

–  Nézd, sok ezer törvényünk van, évente még száz hozzájön, ugyanannyi törvénymódosítás, kiegészítés. Ezeket mind be kell tartani. Különben baj lesz.

–  Hát majd betartom. Attól még bekerülhetek a Forbes Magazinba.

–  Vannak íratlan törvények is, amelyet ugyanúgy be kell tartani, mint az írottakat.

–  Mi fán teremnek az íratlan törvények?

–  Például el kell sajátítanod egy bizonyos viselkedési kultúrát. Másként kell mozognod, beszélned, öltözködnöd, ha állásinterjúra mész. Vagy a családorvosnál, ha alkalmassági igazolást kérsz a majdani jogosítványodhoz. És a kormányablaknál, ha kérvényt adsz be. Gondold meg, belépsz egy nagyon jó munkahelyre, hogy viselkedsz majd az első napon? Főnököddel, kollégáiddal, esetleg beosztottjaiddal. Régen úgy mondták, hogy illemszabályok. Ma úgy hívják, önkontroll, morál, tapintat, udvariasság, társadalmi elvárások.

–  Jó, akkor úgy értelmezem az osztályfő szavait, hogy mindent elérhetek, ha ezeket betartom, elsajátítom.

–  Van itt még más is. Tanulás, a tudás alkalmazása, szorgalom, hajlam. És bármennyire furcsa, testi adottságok is kellenek. Egészség, állóképesség. Ahogy ti mondanátok, bírni kell a gyűrődéseket.

–  Na, abban nem lesz hiba.

–  Remélem. De bármennyire furcsa, magaddal viszed a munkahelyedre a családi mintákat, előítéleteket, érzelmi kötődéseidet, alapvető tulajdonságaidat, bátorságot, gyávaságot, lustaságot, a változtatásra való hajlamot. Még a magadnak, vagy másoknak tett ígéreteid is befolyásolnak, nem lehet egyszerűen átlépni rajtuk.

–  Azt hittem, ezeket otthon lehet hagyni és csak a munkára az előrelépésre kell koncentrálni.

–  Jó lenne, de nem megy. Még a helyhez kötödés, kötöttség is számít. Ha például a kétszáz kilométerre lévő városban kapnál olyan munkát, amely megfelel igényeidnek, el vállalnád? Hol laknál? Vagy utaznál minden nap?

–  Külföldre is mehetek. Angolból felsőfokom lesz.

–  Akkor is kell egy komolyabb összeg az induláshoz. Akármilyen szép fizetést kapsz, nem tudsz belőle rögtön lakást, autót bérelni, berendezkedni, bankszámlát nyitni, megélni.

–  Hát, akkor a Forbes Magazinra még sokat kell várnom.

– Mindez még nem is elég. Ahogy mondják, jókor kell lenni, jó helyen. És szerencse kell. Sok-sok szerencse. Kívánok hozzá sikeres érettségit és sok szerencsét.

Láng Róbert

                     

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük