Diploma-adóról és diákhitelről vitáznak Ausztriában

Az utólagos tandíjfizetés formáinak megvitatására kérte fel pártját, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) kedden Werner Faymann osztrák kancellár.

Az utólagos tandíjfizetés formáinak megvitatására kérte fel pártját, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) kedden Werner Faymann osztrák kancellár.

    Az SPÖ-nek meg kell vitatnia a tandíj olyan modelljeit, amelyek nem állítanak akadályt a hátrányos szociális helyzetű diákok továbbtanulása elé. A kancellár kifejtette, olyan modellek merültek fel, mint a tandíj kamatmentes hitelként való utólagos megfizetése és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők külön adó megfizetésére való kötelezése.

    A kancellár bejelentése elmozdulást jelez az SPÖ eddigi álláspontjához képest, és közeledést koalíciós partnerük, az Osztrák Néppárt (ÖVP) véleménye felé. Az SPÖ hivatalos irányvonala eddig az volt, hogy elutasítják a csak 2008-ban eltörölt felsőoktatási tandíjak bármilyen formájának újbóli bevezetését. Egyes SPÖ-s politikusok már korábban is javasolták a tandíj- illetve ösztöndíjrendszerek megvitatását, Faymann most formális mederbe akarja terelni a vitát.

    A diákhitellel kapcsolatban a kancellár az 1989-ben bevezetett ausztrál modellt említette példaként. Eszerint az egyetemek szakonként eltérő tandíjat szabhatnak meg egy államilag megállapított felső határ alatt, a hallgatók várható későbbi keresetének fényében. A tandíjat utólag, a munkába állást követően fizetik a diákok.

    A "diplomások adójának" mértéke egy SPÖ-s javaslat szerint havi húsz euró lenne és egy meghatározott összeg – havi háromezer-kétszáz euró – feletti keresetűekre vonatkozna.

    Az osztrák felsőoktatási hallgatói önkormányzat (ÖH) elutasította a diákhitelről szóló javaslatot. Nézetük szerint az "ausztrál modell" ahhoz vezetne, hogy nem érdeklődési körüket, hanem anyagi lehetőségeiket tekintetbe véve választanának szakot a diákok.

    A felsőoktatás ügye az egyik legfontosabb politikai témák közé tartozik Ausztriában az elmúlt években. A 2008-as választások előtt eltörölték a – félévenként mintegy 360 eurót kitevő – egyetemi tandíjat és a felvételi vizsgákat. Az állami támogatást és a férőhelyek számát nem emelték ezzel arányosan, ami 2010-re túlzsúfoltsághoz és az egyetemek anyagi lehetőségeinek viszonylagos romlásához vezetett. Tavaly az ország számos nagyvárosában több alkalommal is rendeztek diáktüntetéseket. Az esetenként tízezres nagyságrendet elérő tüntetések kiváltó oka egyfelől a zsúfoltság volt, de a hallgatók tiltakoztak az oktatás színvonalának romlása ellen és az ellen is, hogy napirendre került a tandíj és a felvételi vizsgák visszaállítása.

    Egy nemrég közzétett felmérés szerint a lakosság többsége támogatná a felsőoktatási tandíjat. 48 százalék a szociális viszonyoktól függő tandíjat tartana helyesnek, 29 százalék a körülményektől függetlenül, minden hallgatóra vonatkozó tandíjjal is egyetértene. A 16-29 év közötti korosztály körében 34, illetve 24 százalék ez az arány.

Pálfy M. Katalin

kpk \ ktl

MTI 2011. december 13., kedd 19:18