Dr. Hautzinger Gyula: Jöjjön el az alcsúti arborétumba!

Pandémia ide – pandémia oda a március 15-i hosszú hétvége kicsalta az embereket a természetbe, Az M7-en, időnként torlódva kocsisorok tartottak tavainkhoz. De sokan a váli völgy -nél lekanyarodtak, az alcsúti arborétum ilyenkor híres hóvirág mezőit megcsodálni.

   A hétvége csodálatos napsütésében mi is ezt tettük. Már a parkoló előtt látszott, hogy a parkolás nem lesz egyszerű dolog. Hála a helyi segítőknek, rövid araszolás után sikerült a bejárattól nem messze leállni. Jó érzés volt tapasztalni, hogy az emberek tartották a szociális távolságot és a maszkviselés szabályait.

   Maga a park, hatalmas. Sajnos, a Habsburg monarchia magyarországi ága által nyári birtokként használt park büszkesége a kastély a II. világháború után az enyészeté vált. Mára csak szép oszlopos bejárata a portikusz emlékeztet a hajdani időkre.

 Nos, mi elsősorban nem is építészeti emlékeket vágytunk megszemlélni, hanem az ilyentájt híres, hóvirág mezőket. Azok pedig, mint a bejáratnál lévő útbaigazító tábla jelzi nincs is messze. Átkelünk a Koronás hídon a Hermina-szigetre.

 És már kezdődik is a varázs, az avarból kikandikáló különféle családhoz tartozó hóvirágok sokasága.A jól karbantartott sétaúton a kirándulók önfeledten fényképezik ezt a csodát. Senki sem lép le az ösvényről, senki sem tép le egy szálat sem.

   És ez így helyes. Nem megyünk végig, a kerítés mellett az országútról is jól látható szépség mellett.Visszafelé még útba ejtjük a valamikori kastély romjában is szép bejáratát.

Pedig lenne még itt mit látni! Egy egész napot is el lehetne itt tölteni sétálva, a nádorok által telepített gyönyörű fákat, növényeket nézegetve. Tavasztól-őszig mindenféle aktuálisan nyíló csodás virág színesíti a tájat. Június végén pedig a Szentjánosbogarak rajzása nyújt látványosságot, bevilágítva ezt a csodálatos, Budapesthez közeli  arborétumot.

Tehát nosza, rajta ha valaki látni akarja még a nyíló hóvirágokat kapjon járműre. Ha véletlenül lemaradna, sebaj: majd jövőre!