Dr. Hautzinger Gyula: Kirándulás a Kis-Balatonra. Diás-sziget, Fekete István szigete.
4 perc olvasásMúltkor a bivalyrezervátumot mutattam be olvasóinknak. Most, tovább folytatom a Kis-Balaton vidékének bejárását. Az újabb helyszín is a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, és a többi Kis-Balatoni helyszínnel együtt, balatoni nyaralás esetén, egy borúsabb napon simán megjárható.
Múltkor a bivalyrezervátumot mutattam be olvasóinknak. Most, tovább folytatom a Kis-Balaton vidékének bejárását. Az újabb helyszín is a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, és a többi Kis-Balatoni helyszínnel együtt, balatoni nyaralás esetén, egy borúsabb napon simán megjárható.
Ki ne ismerné, Fekete István „Tüskevár” című könyvéből készült sokunk fiatalságának híres ifjúsági televíziós sorozatát? A felejthetetlen Bánhidi Lászlót – Matula bácsit, a Kis-Balaton öreg pákászát, a pesti srácokat, Ladó Gyula Lajost a „Tutajost” és barátját a „Bütyköt” ? Most autónkkal, Fenékpuszta felől, a film vélt helyszíne a Fekete István emlékhely felé közeledünk.
A kutatóháznál jegyváltás, gyülekezés után hosszú autósor indul a nemzeti park munkatársa kocsija után. A környék gyönyörű. Víz és zöld – mindenfelé. És nyugalom, csend, a távolban a Keszthelyi-hegység körvonalai.
Rövid oszlopmenet után parkírozunk le, majd onnan a Zala folyó töltésén, vagy ötvenen rövid sétán követjük vezetőnket a Diás sziget felé. Kicsik és nagyok. Szerencsére, sok kicsi a szüleikkel. Közben vezetőnk, János, meg-megáll, és érdekes dolgokat mesél magáról a Kis-Balatonról.
Megtudjuk, hogy a mellettünk folyó Zala folyó hozza a Balaton vízutánpótlásának döntő részét. A Kis-Balaton jó néhány évvel ezelőtti rendezésével sikerült a már-már veszélyessé váló ökológiai folyamatokat megfordítani. Ma hosszú időt tölt itt el a folyó itt, frissítve kiérkezésekor a Balaton vizét.
Megfordult a korábbi vészes eliszaposodás, ma tiszta-ihatóvá vált kedvelt tavunk vize. Itt pedig csodálatos a lápvilág. Kócsagok, vadkacsák, daruk lakják a vidéket. Hihetetlen gazdag a madárvilág, a vizekben a részben táplálékul is szolgáló halak. A vidék jellegzetes állata a vidra – amely szintén Fekete István nevezetes állata, a Lutra. A dús növényvilágról amely körül vesz bennünket nem is beszélve.
A rövid séta után megérkezünk úti célunkhoz, Fekete István Diás szigetéhez. De mielőtt átmennénk az alig észrevehető kis hídon, vezetőnk bemutatja az errefelé egykor híres halászati módot, a vejszét. A rém egyszerű, a környéken található anyagokból készíthető „halcsapda” az itt élő lápi-emberek szerszáma volt.
És végül utunk végpontja, a Diás-sziget! A többször itt dolgozó, róla kis emlékkiállítással megemlékező tájház, és rögtön mellette a Matula bácsi kunyhója. Úgy, ahogy a filmből emlékszünk rá.
Kissé a bennünk kialakult nosztalgiát rontja, hogy megtudjuk: a Tüskevár felvételeit költség takarékosság miatt, nem itt, hanem valahol a Budapesthez közeli ráckevei Kis-Duna szintén romantikus vidékein vették fel. Ami a kultikus filmben eredeti helyszín, az a sármelléki vasútállomás és a Rába hídja, ahogy Sármellékről a Kányavári-sziget felé haladunk. Ide is érdemes egy Kis-Balatoni kirándulás során ellátogatni.
De vissza a Diás-szigetre. Tény, nagy vadász- természet-ifjúsági könyvírónk, többször megfordult itt. Kezdetben ő is nomád körülmények között, majd később ma emlékházként funkcionáló épületben lakott és dolgozott.
Kiválóan felkészült kísérőnk János, érdekes kis-előadást tart tárgyi demonstrációval milyen állatok is élnek errefelé. Jut idő a kis sziget körbejárására, fényképezésre is.
A rövid pihenő után, kényelmes sétával érkezünk vissza autóinkhoz.
